Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TELEPÜLÉSFORMÁK Balassa M. Iván

143. Karcsa, közös udvar részlete. Vajkai Aurél felvétele, 1938. NM 78.735. 144. Kisgyőr, falukép, az előtérben kőkerítés mellett nyári tűzhely. Ebner Sándor felvétele, 1912. NM 60293. 145. Tardi porta, előtte utcai közös kút vályúval. Kőris Kálmán felvétele, 1906. HO MF 2452. megyénk kérdőjelezi meg, hiszen az udvarnak ez a formája nemcsak északon volt meg, például Domaházán, Dédesen, Trizsen, Mályinkán, Tardonán vagy Szuhogyon (Selmeczi Kovács Attila 1976.; Balassa M. Iván 1994.), hanem keletebbre, mintegy átmenetként a Bodrogköz felé, Pányokon vagy Fonyban {Magyar Néprajzi Atlasz 1.) is előfordultak. A jellegzetes hosszúudvaron, a Bodrogközben közösudvarnak, közös portának is nevezik, egymás végében, a telek egyik oldalán sorakoznak a többnyire csak szobából és pitvarból álló lakásrészek, a gazdasági épületek, a kamrák és istállók pedig az udvar másik oldalán, esetleg a telek lábában helyezkednek el. Átlagosan 3-5 család él a közös telken, de van olyan szélsőséges eset is, mint a Bodrogközben Karcsán, ahol 11, egymással több-kevesebb rokonságban álló és idegen család élt egyetlen udvaron (Nagy Géza 1995.). Egyes telkek családneveket viselnek: Baráti porta, Nagyjánosok portája stb. Viss, Vajdácska, Cigánd, Karcsa, Láca vagy Ricse egykori, esetleg napjainkat is megért ilyen udvarai a mocsárból kiemelkedő homokhátakon meghúzódott falvak belterületi szűkösségének köszönhetik létüket.