Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakulása. Frisnyák Sándor 1994. 116. alapján fut. A Sajó és a Hernád összefolyásánál a Miskolci kapuban nyílik ki a táj a sík vidék felé, ettől keletre pedig a Harangod vidék és a Tisza ártéri síkját képező Taktaköz húzódik. Önálló egysége a megyének a Tisza és a Bodrog által határolt Bodrogköz, melynek területét kettészeli a szlovák-magyar határ. A sík vidék felé lefutó folyók völgyei legyezőszerűen, egy körcikk szeleteiként tördelték szét Borsod-Abaúj-Zemplén területét. Az ember termelőtevékenysége történetileg éppen fordított utat jár, mint a tájak előbbi felsorolása: a sík vidék felől hatol felfelé a folyóvölgyeken, s csak fokozatosan jut be a dombvidékeken át a hegységek belsejébe. Ez azonban lassú, a népesség számának növekedésével és a termelőtechnika színvonalának emelkedésével párhuzamos folyamat. A rendelkezésre álló eszközök, s a középkori termelési rend először az erdővidék kolonizálását teszi lehetővé: ez a folyamat a 16-18. században lezajlik, a 19. századra már csak kis területen húzódik át. A vízjárta részek művelésbe vétele később történik meg: 17-18. századi próbálkozások