Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

kat rendezett és ezáltal konkurenciát jelentett a Berger Lajos által bérelt földszinti üzlethelyiség. A festők és a helyi lapok azonban ugyanolyan komolyan vették ezeket a bemutatókat, mint a festőtelepi tárlatokat. Kiállított itt többek között Kádár Géza, Klein József, Göllner Elemér, Mándy Laura, Pittner Olivér, Jándi Dávid. Árnyékos oldalon Az írók közül Krúdy Gyula, Tersánszky Józsi Jenő próbálta megragadni Nagybánya hangulatát, az egyik legtalálóbb azonban Tabéry Géza írása. Tabéry Nagybánya-tablójába nemcsak az ott élő művészek érzékenyen megrajzolt portrésora, hanem a város hétköznapi arculata is beletartozik. Kivándorlók A húszas évek végére mind Romániában, mind Magyarországon érezhető volt a gazdasági világválság politikailag is érezhető lecsapódása. A társadalmi helyzet feszültebb lett, megerősödtek a zsidóellenes hangok, s maga a megélhetés is egyre nehezebbé vált. Többen az Újvilágban próbáltak szerencsét, a Göllner - Egly és a Mund - Dömötör házaspár egészen DélAmerikáig jutott el. Avantgarde műhely Az 1927-ben Párizsból visszatért Klein József körül gyülekezett a fiatalok egy csoportja, akik nem elégedtek meg csupán a művészeti élet belterjességével, hanem politikai-társadalmi cselekvést sürgettek. Nyílt kiállásuk miatt 1932-ben eltávolították őket a festőtelepről, de továbbra is egy csoportot alkotva Ziffer Sándor korrektúrájára jártak a Liget melletti Munkaházba. ,Szabadfoglalkozásúak" Nagybányán A nagybányai festők közül többen folyamatosan a városban éltek, míg mások csak a nyarakat töltötték Nagybányán. Mellettük természetesen jelen voltak azok az alkalmi látogatók, akik sokszor nem is a festőtelep keretei között, de a bányavároskában dolgoztak. A 30-as években folyamatosan ott élők stabilizálták a festők, mint társadalmi réteg helyzetét. Ellenség minden idegen 1935-ben a város a festőiskola átvételéről döntött. A Nagybányai Festők Társasága - engedve a törvénytelen erőszaknak - valóban átadta leltár szerint az épületeket, hangsúlyozva, hogy az iskola mint intézmény soha nem volt a város tulajdona. Ugyan a feljebbviteli bíróság elismerte a jogtalanságot, ám a helyzet igazi értékelése azt eredményezte, hogy a Nagybányai Festők Társasága az önfeloszlatás mellett döntött.