Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

vány ne csorbuljon. Hasonló megfontolásból sikerült a 30-as években megakadályozni a Klastromrét beépítését is. A két világháború között, az Erdélyi Szépmíves Céh több olyan könyvet is kiadott, amelyben személyes hangú írások számolnak be a szülőföldről, a történelmi városok múltjáról, jelenéről (Erdélyi városképek). Nagybánya sajnos nem került be a válogatásokba, de vonatkozhatnak rá Maksay Albert Kolozsvárról szóló szavai: „Szívesen beszéltet magáról, talán éppen azért, inert sokarcú és titokzatos város s mert annyi élettapasztalata van, hol szomorú, hol meg vidám, hogy rengeteg becses dologra meg tudja tanítani az embereket, akik a kövei között sürögnek, akár idevalók, bölcsőjük napjaitól kezdve a házsongárdi hosszú pihenés idejéig, akár pedig csak futólagos ismerkedés végett jelennek meg néhány napra az utcáin, terein s házainak födele alatt. " Nagybánya érdekes város - biztosíték rá a toll mestereinek, Krúdy Gyulának, Tabéry Gézának, Tersánszky Józsi Jenőnek és persze Réti Istvánnak a személyisége és életműve. Sajnos, az eredeti helyszínek többé-kevésbé megváltoztak, de azért a motívumok nagy része jelenleg is látható. Az már az ábrándok birodalmába tartozik, ami a Párizs melletti Auvers-sur-Oise-ban megvalósult: az ott dolgozó festők - Van Gogh, Cézanne és mások - képeinek reprodukcióit a város megfelelő pontjain kiállították. A világhíres festmények szinte valóságosabbá váltak a mintánál, s a látogatók érdeklődéssel szemlélhették az eredeti motívumokat - mint a festmények térbeli illusztrációit. De ugorjunk vissza a kezdetekhez, mielőtt Hollósy és növendékei megérkeznek a városba. „Az ő érdemük lesz - írta a Nagybánya és Vidéke 1896. február 16-i számában Törökfalvi Pap Zsigmond -, hogy a magyar festő-