Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

„Ezt a létesítendő telep célja szerint két részletben kell csoportosítani. 1. Tisztán képzőművészeti rész. 2. A dekoratív művészetet, a művészi ipart s az arra való iparosnevelést ismertető rész. Az 1-ső pont szerint Iványi Grünwald Béla festőművész, ki jelenleg Thorma János és Réti Istvánnal együtt a nagybányai festőiskola tanára, onnan az iskola jelentős részével kiválik, s ehhez csatlakozni fog még egy-két szintén országos hírű művész is. Kecskeméten művészi szabadiskolát nyit. Ezen iskola a külföldi s eddig fennállott nagybányai szabadiskola szerint szerveztetnék. Az iskolát kezdő s haladottabb művészek látogatják, s ott az iskola nevéhez híven teljes egyéni és művészi szabadságot élveznek. Az iskola tagja férfi és nő is lehet. Tanév nincs, sem tandíj. A tagok közösen fedezik az iskola modell kiadásait és egyéb szükségleteit. Bárkinek szabadságában áll bármikor jönni és menni. Az iskola internacionális. A vezető már első évben 25-30 növendéket hoz magával, kikhez sorakoznának a már haladottabb s később esetleg letelepülő fiatalok, többnyire olyan művészek, kik már eddig is vagy Párizsban, vagy jobb budapesti kiállításokon többször is kiállítottak. Ezzel a rendszerrel sikerült minden állami támogatástól menten Nagybányát külföldön is nevessé tenni s elérni azt, hogy tavaly 85 növendék volt itt különböző nemzetbeli. Egy város által méltánylandó eredmény az is, hogy az eddig teljesen ismeretlen Nagybánya a széjjel hordott hír révén népes nyaralóhellyé lett. Az iskolát Iványi Grünwald Béla vezetné. Hozzá csatlakoznának az idők folyamán az üggyel együttérző művészek úgy az idősebb, mint a fiatalabb gárdából. Hangsúlyoznunk kell már itt, hogy ez az egyetlen helyes egészséges fejlődési forma, s csakis így érhetünk el eredményeket, mint Nagybányán is történt, míg egy másik ezelőtt 6-7 évvel Alföldön alapított kolónia minden állami támogatás dacára sem tudott ehhez