Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Izvora, Rozsály, Gutin Kedvelt kirándulóhely a Nagybányáról néhány óra alatt megközelíthető, 916 m magasan fekvő Forrásliget vagy Izvora. Először Glatz Oszkár fedezte fel magának a fennsíkot, s az egyik menedékházban rendezte be Izvora - Forrásliget (fotó 1994) műtermét. Később Ferenczy Károly is gyakran tartózkodott itt, s keresett természeti motívumokat az Izvorán. Jellegzetes szélborzolta gyepszőnyeg borítja, amelyet itt-ott mély vágatok szabdalnak keresztül. Ma is gyakori a legelésző, majd hirtelen megiramodó ménes látványa. A fennsík peremén elhelyezkedő fenyves, mint valamiféle ötletszerűen nyírt körszakáll fogja össze a hullámzó felületet. Májusban az apró lila virágú, pöttyös levelű kakasmandikó, illetve a hoszszú szirmú kikerics bújik meg a fűcsomók között, a zsombékosabb helyeken pedig a fehér alapon sárga pöttyös luskuca vagy tőzike. Az utóbbi két virág Thorma János Dioné és Zeusz című nagyméretű képének előterében is látható (1933, MNG). A gyepszőnyeg itt-ott felfeslik, és nyers kőtömbök bukkannak elő. Ferenczy Károlynak az 1908-ban festett Bükkös című képének hátterében a rozsdabarna, enyhén domborodó hegy, az 1307 méteres Rozsály (Ignis). Itt festette 1897-ben Glatz egyik leghíresebb képét, az Est a havason-t (1897), ahol az alkonyi fény szinte földöntúli fényben fürdeti a pász-