Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

A műteremkert közelebb hozta a festőket a városhoz. Vásznaikon megszaporodtak az urbánus motívumok. A patak hajtotta két malom, a fürdő magas kéményű épülete, a vágóhíd súlyos tömbje, a Malomárok-parti házak tűntek föl képeiken mind gyakrabban. Festői témát kínáltak maguk a műtermek és az iskolaterem is. Míg a tájképek kedvelőinek ösztönző környezetet a szeszélyesen kanyargó ösvényekkel tagolt műteremkert nyújtott. Ide hozták le, a hatalmas cserfák közé a kiöregedett Jókai-dombi nyitott festőszínt is. 1925-től e nyári műterem körül dolgoztak festettek az iskola növendékei, ahogyan egykori fényképeken látjuk. Szent hely ez a berek. Nagy árnyak léptei borzolták dús füvét. Itt csaptak össze modemek és hagyományosak, itt íródott a kolónia történelme. Petőfi utca - Munkaház A Petőfi utca a Veresvízi utcával hegyesszöget alkotva zárja közre a Városligetet. Az utca mentén csordogál a Fokhagymás patak. A Ligethez közel, az utolsó előtti házat bérelték Ferenczyék, amely Fialka Olga halála után Mikola András műterme lett. A századelőn még a szemközti oldal nem volt beépítve, Ferenczy a műterem ablakából festette Majális (1906) című képét, amelyen leánykák vonulnak, a háttérben a Klastromrét és a Kereszthegy látszik. Több festmény készült a ház mögötti kertben: Október (1903), Napos délelőtt (1905), Tékozló fiú (1908). Ferenczy magát a bejáratot a Ház fák között (1897) című képén festette meg. Az egykor „pompeji" az idő múltával inkább „pályaudvar"-vörös fal, amellyel még Fialka Olga lepte meg férjét, a Vörös fal (1910) című kép hátterében látszik az elmaradhatatlan szőttessel borított kerti asztallal. A házat egy Ferenczy Béni-rajz is rögzítette, mely Tersánszky A félbolond című regényének első kiadásában (1947) A Munkaház (fotó 1994) j elent meg.