Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

köröndre. Ezt nehéz gyantaszagot lehelő, hatalmas, vöröstörzsű fenyők alkották. Alattuk összefüggő padsor. És a körönd szélén tágas, nyitott kulipintyó sötétlett. Itt húzhatták a zenekarok. " Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Bp., 1957. 84-85. Egyik legkorábbi „illusztráció" Réti István 1892-ben festett képe, az Esős táj. („Első tájképem; esős hangulat, a veresvizi út és a Liget bejárata". MNG) Nyári hangulatot örökített meg Ferenczy festménye: Parkrészlet padokkal (1908). Boromisza Tibor szinte sorozatot festett a spirituális fényben fürdő fenyőkkel (Kora reggeli fény, 1913), akárcsak Ziffer Sándor (Ligeti részlet, 1910). Krizsán János a neós színhasználat miatt egyedülálló műve a Tájkép (Ősz a parkban, 1914, MMM). Az első világháborúban elesett Erős Andor Park című képét az 1912-es nagybányai jubiláris képkiállításon mutatta be. E kiállításon további „ligeti részlettel" szerepelt még: Csalány Béla, Jakab Zoltán, Ferenczy Valér (Vasárnap a ligetben, 1907), Maticska Jenő, Zifferné Käthe Beckhaus, Mikola András. JÓkai-domb A legközelebbi hely, ahonnan a városra és környékére kilátás nyílik az észak felé enyhén emelkedő Jókai-domb. Magasra nőtt fái miatt már nem tárul ki úgy a táj, mint régebben, de Jókai még a teljes panorámában gyönyörködhetett. A névtelen Kilátó nevét is az írótól kapta.Jókai 1876. augusztus 13-án tekintette meg innen a várost. Mikor a hely neve felől érdeklődött, kíséretéből Schönherr Antalné gyors rögtönzéssel válaszolt: „- E perctől kezdve Jókai-domb!" Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975. 221. Nevezetes helye ez a nagybányai művésztelepnek. Itt állott az a szénatartóból kinevezett ligeti műterem, melyet Hollósy és növendékei vettek