Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Felsőbányái utca Felsőbányái utca a „katedrálissal" (fotó) A luteránus templom (fotó 1994) A Főtérről keletre nyílik, s látószöge befogadja a Gutint, a Rozsályt és Fekete-hegyet, a kárpáti táj sötétlő erdős-sziklás tömbjeit. Mint neve is mutatja, a szomszédos (alig tíz kilométerre eső) Felsőbányára vezet itt az út. De innen közelíthető meg a szelídgesztenyében bővelkedő Giródtótfalu, balra a fernezelyi gyűjtőtó és kohók, az izvorai fennsík a Rozsállyal, s a Gutin alatt, sziklák közé szorított úton Kapnikbánya. A legfontosabb festőutak nyíltak tehát erre, mindazok számára, akik Nagybánya után a talán még szebb Felsőbányát is meg akarták ismerni, vagy az izvorai fennsík lélegzetállító hajnali-esti hangulataiban kívántak gyönyörködni. Ez a látkép, ezek az innen kitárulkozó hegyek a nagybányai festészet fontos tájképi elemei. Perspektivikus képeket, vedutaszerű tájakat festettek itt többen is, olyanformán, hogy az István szálló ablakából fogták be az utcát s annak távoli hegyes hátterét. Maga a Felsőbányai utca is érdekes a festőtelep életében. Ferenczy Károly fő művei közül itt készült a Márciusi est. Az 1902-ben festett kép a „magyar impresszionizmus" remekműve. A festmény középterében az egykori görög katolikus templom vörösbádogos tornya áll s egy rügyeit bontó, fehér törzsű nyírfa. Közöttük fehér kerítés húzódik, melyre a lenyugvó nap fényében konflislovak színes árnyéka vetül. Háttérben a Zazaron túli dombok látszanak. Ferenczy ilyennek látta, elégikus szépségűnek ezt az utcaképet. Pár évvel a festmény elkészülte után teljesen átalakult a környék. Az 1771-ben emelt régi templomot lebontották, s helyébe 1909-ben a mait, a nagyobbat emelték. Ez a szecessziós stílusú épület (a román templomépítészet igen ritka példája) 1931-től püspöki székesegyház lett, végül a görög katolikus egyház 1948-as betiltása után ortodox templom. Még a régi paplakban gyakran megfordult Grünwald Béla, Biltiu Çtefan esperesnél vendégeskedve, kinek Irén nevű leányát 1899-ben feleségül vette. A sudár, magas, élénk tekintetű lány portréját (Bilcz Irén, 1892) Thorma János örökítette reánk.