Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Szent István-torony - Cinterem A festőtelepi élet színterei közé tartozik a műemlék épületeivel és árnyas platánjaival ékeskedő cinteremkert. Kedvelt szórakozó helye volt ez már korábban Nagybánya lakóinak. Nyáron esténként ide ültek ki a padokra, teraszokra, olykor a térzenét a bányászzenekar játékát hallgatni. A Hollósy-iskola növendékei is azonnal fölfedezték maguknak ezt a helyet. Attól kezdve a Cinterem a festők társadalmi életének egyik központja lett. Szabályos négyszögalakú tér sétányokkal, a Főtér déli házsora mögött. Magyar utca felőli, nyugati oldalát a monumentális Szent István-torony uralja. A négyszögletes, 35 méter magas torony, körbefutó kilátó folyosójával és sisakfedelével a nagybányai városkép emblematikus műemléképülete. Templom már nem tartozik hozzá; az országépítő István király emlékének emelt szent hajlék a múlt század derekán pusztult el. Villámcsapás okozta tűzvész áldozata lett. „Óriási jelentősége van annak, hogy Törökfalvi Pap Zsigmond, akkori művészlelkű járáshíránk egy tollrajzban [1842-ben] e romokat megörökítette. Ez a tollrajz múzeumban van, és az itt-ott felbukkanó kődarabokkal hirdeti a város múlt nagyságát. " Stoll László visszaemlékezései (kéziratban, Murádin Jenő tulajdonában). A toronyhoz az egykori kapuzat románkori fríze kapcsolódik (ennyi maradt meg a templomtestből), míg magát a tornyot, ahogyan Metz József történelemtanár, a városnak minden kövét ismerő kalauza írja, „KözépEurópa egyik legszebb rozettája" ékesíti. Az ezredéves évforduló idején újították föl a tornyot, fedték újra a mai sisaktetővel, nyitottak rajta a négy égtáj felé tekintő kilátót. Csúcsára 1897-ben került föl a millenniumi