Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Téli estéken átjöttek hozzánk a szomszédok. Kártyáztak petróleumlámpánál, vagy nagymama felolvasott rózsaszínű ponyvákat: Rózsa Sándort, Genovévát, Ubrik Borbálát, vagy a féltve őrzött Hét bölcs mestert. Ismét jó alkalom kínálkozott a rajzolásra. Amikor aztán ezeket a rajzokat meglátták Nagybányán, nagyon elcsodálkoztak. Ilyent ott senki nem csinált akkor. Thorma mindjárt pártfogásába vett. Ezeket és más rajzaimat kiállították Kolozsváron, Aradon, Temesváron és Nagyváradon, mindenütt nagy sikerrel. A »Kártyázók«-at 18 éves koromban rajzoltam. De a boldog korszakomnak hamar vége szakadt. El kellett hagynom ezt a csodálatos világot, hogy aztán őrizzem emlékét, és visszavágyjam egész életemen át. Akkortájt Réti nyaranta (1923 körül) lejött Nagybányára. Festett is meg korrigált is a festőiskolában. Akkor festette » Jézust ostorozzak« című képét. Az öreg mosule, egy szakállas cigány volt a modellje, aki nagyon hasonlított Michelangelóra. O cipelte a vásznat a Zazar partjára. Az egész bukaresti akadémia lejött akkor Bányára. Thorma, Réti alig győzték a korrigálást. A bukarestiekkel jött Isac Emil kultuszállamtitkár. Nagyon szerette volna megvenni a Kártyázókat, de azt már előbb elajándékoztam. Még ezen a nyáron az ott készült rajzaim alapján Réti felvett osztályára a főiskolába, amelyet el is végeztem 1933-ban. /.../ Később törzstagja lettem a nagybányai Festők Társaságának. Tagja az erdélyi Barabás Céhnek, a Paál László Társaságnak. 1942-ben műtermet kaptam a nagybányai művésztelepen, amelyet, sajnos, csak egy évig élvezhettem, mert behívtak katonai szolgálatra. 1944-ben feleségem Gödöllőn szült, és még azon ősszel Szentendrére költöztünk. Kisbabával már nem tudtunk Nagybányára utazni. így szakított el minket a háború Nagybányától, ahol tízévi munkám nyomtalanul elveszett. " Pirk János: Önéletrajz (részlet). In: Hann Ferenc: Pirk János. Szentendre, 1983.