Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

jövőjéről alkotott szilárd elképzeléssel ment vissza: az ottani művészkolónia akkori egyetlen szobrász tagjához, Vida Gézához kopogtatott be, tőle, az ő irányításával szerezte meg a felvételi vizsgához szükséges előképzettséget. Sorsdöntőnek csupán ilyen vonatkozásban nevezhető ez a találkozás; Tőrös nem igazodott ahhoz a stílusmintához, amelyet első mesterénél látott. Idejekorán ráérzett volna arra, hogy Vida akkori rusztikus-realista stílusa, amelyben szerencsésen találkozott a máramarosi népi faragászat expresszív formaképzése a korszak szocialista-realista ábrázolás eszmény év el, csupán epigon szinten követhető? Akárcsak a főiskolán őt elsőéves korában tanító Szervátiusz Jenő kalotaszegi és székely népéletből ihletett, sajátos lírai expresszionizmus a ? - A korszak körülményeit és Tőrös akkori tájékozottságát tekintve, nem valószínű, hogy így fogalmazódhatott volna meg benne a kérdés. Ami bizonyos: tapasztalnia kellett, hogy nem talál magára a fafaragásban, amely pedig nemcsak Vida Géza (és Szervátiusz), hanem általában a plasztikai népiesség fő kifejezési formája volt (és maradt) nálunk. " Mezei József: Tőrös Gábor. Bukarest, 1982. 7. „Miként Paul Gherasim a bizánci építészet egyik jellegzetes strukturális elemében, Mihai Olos ugyanúgy egy ősrégi népi díszítő motívumban lelt kiindulási alapot konkrét művészetéhez. »Van annak vagy nyolc esztendeje - nyilatkozta Olos -, hogy szemembe ötlött anyám zörgős orsóján ez a struktúra, amelyet lényegi struktúrának tartok. /.../ Kerestem az eredendő formát, amelyből az össz.es formák keletkeztek. És ebben, ezen az orsón találtam meg. « Miután úgy találta, hogy ez az » ered endo forma« a dekorativitás és a funkcionalitás követelményének egyaránt eleget tesz, az Egyetemes Város mítoszához kapcsolódó Mihai Olos sokoldalúan felhasználható plasztikai motívumot képezett