Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Katona Judit: Nemzeti sztereotípiák és a néprajz
típiák és mások a Mi szemszögből megkülönböztetett csoportot illető, jóval gazdagabb fantáziával komponált un. heterosztereotípiák (Allport, G. 1977.), amelyeket G. Allport megfogalmazásával élve a „befelé forduló csoport önnön kohéziójának erősítésére használ koherens érvrendszerként". A MI és Ok tudat a nemzettéválás folyamatában már nemcsak egy a sokféle vonatkoztatási rendszer közül, hanem éppen az, amelynek mentén identifikálódhat mind az egyes ember, mind az összetartozás-éhes közösség. Ebben a vonatkozásban már a felvilágosodás eszméi visszavonhatatlanul új szituációt teremtettek. Megjelent az eredetiség-eszme, mely kiemelkedő értékként mutatja fel a megszokottól eltérőt, az egzotikumot. Először hangsúlyozódik értékként a másság, legyen az nyelvi, jelentkezzen az az eltérő viselkedésformákban, kulturális jegyekben. A természetes csoportokkal szemben, mint amilyen pl. a rokonság, ahol a vérségi kötelék jelenti a kapcsolatot, az „elképzelt közösségek" („imagined communities", ahogyan Benedict Anderson nevezte a csoporttudatot hordozók közösségét) (Anderson, B. 1983.) olyan absztrakciókban találják meg a csoportkohéziót létrehozó és fenntartó erőt, mint a közös nyelv vagy maga a történelem. Létrehozott vagy „feltalált" szimbólumok (nemzeti jelképek, nemzeti lobogó, a nemzet himnusza) identifikálják, fűzik minden eddiginél szorosabb kötelékbe az együvé tartozás biztonságos melegében feloldódni vágyókat. A természetes közösségekkel a nemzetet éppen a közös származás tudata köti össze, de míg a rokonsági kötelékben élőknek a mindennapi interakcióban a közösen őrzött tárgyak és a közös emlékezet, a családtörténet által van lehetőségük „gyakorolni" az együvétartozást, addig az „elképzelt közösség" (esetünkben a nemzet) össze-tartozástudata, a nemzettudat eszméje nem eleve adott, azt meg kell tanulni. Scton Watson meghatározása szerint nemzetről attól fogva beszélhetünk, mikor „egy népességen belül egy meghatározott csoport (considerable number of people) a közösség nemzettudat-hordozójaként határozza meg önmagát, s ennek megfelelően is viselkedik" (Watson, S.). Azonosságtudatát és a követendő viselkedésmintákat, - mivel a nemzettudat egy állandóan kontrollált „tanulási folyamaf-ként is értelmezhető (a hasonlatért köszönet Kende Tamásnak) - magát a referenciakultúrát is meg kell teremteni, melyben a küldetés által hitelesített „tanítókat", a „nemzeti kultúra ébresztőit" a kollektív tradíció emeli mitikus hősökké. S ha ez a folyamat egy történetileg indokolt korban játszódik, nincs az az eszmetörténész, aki megkérdőjelezhetné létjogosultságát, hatását a szellemtudományok fejlődésére, illetve új tudományok létrejöttére (igen, ilyen a néprajztudomány is). Felvetődik a kérdés: miért éppen a történettudomány az érintett, miért éppen a néprajz születése a válasz a kérdésekre? Milyen motivációk terelik a nemzeti eszmék felé a társadalom egy szük csoportját, és egyáltalán kik is a tudomány megteremtői ? Niederhauser Emil elhangzott előadásából is kitűnt, hogy ezt a korántsem önzetlen missziót főként az alsóközéposztály azon tanult fiai vállalták, kiknek e magasztos szerep jelentette a konzervatív társadalmi struktúrába való bekerülést, s ami meg fontosabb, biztosította a ranglétrán való emelkedést. Dolguk nem volt könnyű, dicső és autochton történelmet kellett alkotniuk biztos egzisztenciájuk (és a haza dicsősége) megteremtése érdekében. S nemcsak egzisztenciájukat, önazonosságukat is többen így teremtették meg, bizonyság erre a kor több tudós szaktekintélyének életrajza, akik a témánk szempontjából már említett kulcsfontosságú tudományokban munkálkodtak, sőt létrehozói között voltak ( történettudomány, néprajz, történeti nyelvészet, összehasonlító rokonságkutatás). Ok voltak azok, akik a az etnikai sztereotípiákat a tudományos érvrendszer jogos elemeként kezdték használni. Előadásom célja nem tudományos teljesítményük megítélése, engem sokkal inkább az érdekel, hogy hogyan jelennek meg az etnikai sztereotípiák a szellemi elit - esetünkben a kiala-