Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
A szerkesztők előszava
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA A miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszéke 1995. október 30-31-én Mályiban konferenciát rendezett Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei Északkelet-Magyarországon címmel. A tanácskozás az Illyés Közalapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya és az Országos Tudományos Kutatási Alap anyagi támogatásával valósulhatott meg. Az olvasó a konferencia előadásainak anyagát tartja kézben, de annak címén kötetünkben változtattunk. Részben azért, mert az előadások egy része - mind területileg, mind tartalmában - tágabb kört ölelt fel a tanácskozás címében jelzettnél, részben pedig azért, mert kötetünk néhány olyan írást is tartalmaz, amelyek nem a konferenciára készültek, de tematikailag beleillenek kötetünkbe (Balassa Iván, Faragó József, Filkoházi Zoltán, Örsi Julianna és Popovics Miklós Tibor írásai). Nem volt előzmények nélküli a konferencia a Herman Ottó Múzeum tudományos tevékenységében: 1984 őszén már rendeztünk egy tanácskozást az interetnikus kapcsolatok északkelet-magyarországi vonatkozásairól, melynek anyaga két kötetben meg is jelent. (Kunt Ernő-Szabadfalvi József-Viga Gyula szerkesztette: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XV.; Szabadfalvi József-Viga Gyula szerkesztette: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. II. Kiegészítő kötet. Miskolc, 1985. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XVI.) Intézményünk földrajzi helyzeténél és szakmai irányultságánál fogva nagy figyelmet szentel a törteti Magyarország északkeleti térsége népei kapcsolatrendszerének, enélkül sem a tárgyi, sem a szellemi kultúra történeti folyamatai nem lennének értelmezhetők, s természetes módon jelenik ez meg a múzeumi gyűjtemények tárgyi kollekcióiban is. Törvényszerűen épült be ez a tudományos problematika a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének programjába is, amely - tevékenységével és munkatársi gárdájával is - sok szálon kapcsolódik a kihelyezett tanszékcsoportként működő múzeumhoz. Jóllehet az elmúlt évtizedekben rendkívül jelentős eredményeket mutattak fel az interetnikus kapcsolatok kutatói, s a nemzetközi politikai helyzet - minden ellentmondásával együtt - alapvetően segítette e tematika kutatását, úgy tűnik, hogy a kérdéskör változatlanul aktuális, s reményeink szerint hasznos eredményeket hoz abban jelen kötetünk is. Kiadványunk érdeklődésre tarthat számot talán azért is, mert több diszciplína kutatási eredményeit is bemutatja, szemben a korábbi, szinte egészében néprajzi tematikájú konferencia anyagával. A történeti, művelődéstörténeti, nyelvészeti, szociológiai, irodalomszociológiai írások meglehetősen széles tematikai és földrajzi keretben mutatják be vizsgált problematikájukat. Amint a konferencia tematikája, úgy kötetünk sem arányosan tárgyalja a különböző népek, illetve azok érintkezésének, kapcsolatának kérdéskörét. Ez részben annak következménye, hogy a tanácskozás jórészt azokat a szakembereket gyűjtötte egybe, akik tevékenységükkel hosszabb ideje kapcsolódnak a miskolci múzeumhoz, részben pedig azé,
