Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Hausel Sándor: Adatok a balassagyarmati görögkeleti közösség történetéhez
zeteltérése a várossal a vásárjog haszonbérlete miatt, ami a helypénzek beszedése körül „elkövetett számtalan vissza élésekrül" származott. 82 Mindezeken túl egy adat arra is utal, hogy a lotteria árusításából szintén kivették részüket. 83 A 19. századi helytörténeti munkákban mindenütt úgy említik iskolájukat, mint amely elméletileg meg volna, azonban gyakorlatilag nem működik gyerekhiány miatt. Nagy Iván 1858-ban azt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy „néha van, néha nincs aki tanítson, és aki tanuljon". 84 Wagner István 1887-ben írt soraiban hasonló helyzetről ad képet: „... tekintettel a gyerekek száma hullámzására majd tartottak fenn iskolát majd nem, végre néhány évtized óta csak kántort alkalmaznak". 85 Az iskola keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Vélhetőleg összefüggött az egyházközség megalakulásával, és így feltehető, hogy a templom felépítése előtt is létezett, de valószínűbb, hogy inkább az után indult be. Az iskolára, pontosabban a tanítóra vonatkozó legkorábbi adat az anyakönyvekben található. 179S szeptemberében az 1799 augusztusában a keresztelési anyakönyvben 86 találkozhatunk Balics Uros normális iskolai tanítóval. Azonban sem a megelőző, sem a következő években nem fordul elő neve többször a helyi forrásokban. A következő adat a görögkeleti iskola meglétére 1816-ból van, amikor a budai püspökség „Bozda János urat a helybéli normális görög vallású oskolák directorának ki nevezi, az öszve hévott görög községnek elolvastatott és kihirdetett". 87 1832-ben a „görög communitás" kérte Balassa Anna segítségét, hogy „lelki pásztorát, gyermekek tanítóját és harangozóját" 88 továbbra is fenn tarthassa. A kérés meghallgatásra talált. Nem tudni mikortól szolgált 1851 végéig Theodorovits György 89 mint temploméneklő (vagyis kántor) és tanító, aki papi rendbe lépése miatt hagyott fel hivatásával. 1851-ben került Dunaföldvárról Balassagyarmatra Athanaszevity Gábor 90 „görög nem egyesült tanító és éneklő", de hosszú tevékenységet nem folytatott (1852 április közepéig) az egyházközséggel támadt különféle konfliktusai miatt. Valójában tanítóként nem is működött, ami Garba István egyházközségi gondnok leveléből világosan kiderül. Miután kiköltözni kényszerült az iskolából, „albérletben" élt özv. Prodanovics N.-nél. Fennmaradt ingóságainak leltára 91 láttán képet nyerhetünk szegényes vagyoni állapotáról. A város polgármestere is hivatalos bizonyítványban igazolta, hogy „szegénységben sínlődik". 92 Ez érthetővé teszi, hogy egyetlen könyvet sem jegyeztek fel tulajdonaként. 1. Láttam 1 öl tűzifát 2. Aszony ruha 4 3. Agyra való lepedő 4 4. Dunha 1 82 NmL IV. 301. 3612/1864. 83 NmL V. 1. 102/1831. Geróza János kereskedői tevékenysége három részből állt össze: 1. Fő utcában lévő ház. 2. Azon házban lévő bolt. 3. sőkereskedés. 4. lotteria rész. 84 Nagy Iván 252. 85 Wagner 6. 86 Idekerülése összefügghet azzal, hogy a pópa, Rakics Danyila lányát, Zsenyát vette feleségül. Hasonló eset, vagyis hogy a pópa lányának férje az egyházközség tanítója később is, 1851-ben előfordult. 87 NmL V. 1. 3. 1816. május 11. 88 OL P 1766. 3. cs. 89 NmL IV. 181. III. 1852/108. 90 Különben az akkori pópának, Vidák Márknak a veje volt, vélhetőleg apósának szerepe lehetett Gyarmatra kerülésében. 91 NmL IV. 181. III. 107/1852. 92 Uo.
