Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Hausel Sándor: Adatok a balassagyarmati görögkeleti közösség történetéhez
ben is ez volt a közös összeg). 1765-ben külön fizették ezen adófajtát, s az akkor fizetett összegből (4 forint) kitűnik, hogy a zsidók már ekkor háromszor annyit fizettek, igaz hétszer annyian voltak, mint a görögök. Ebből arra is következtethetünk, hogy a görögkeleti lakosság átlagban tehetősebb volt, mint a zsidó. A görög község fizetett a római katolikus plébánosnak is (mint az az 1761. évi szerződésből kiderül), azért, hogy „tovább is békeséges maradásuk lehessen válásunkban". Az összeg 24 forintra rúgott, valamint gondoskodtak az örökmécses egész évi olajáról. 41 Jóllehet a türelmi rendelet előtt templommal nem rendelkeztek, azonban imaházzal (oratórium) igen, ahol a vallási szertartások alkalmával találkoztak Balassagyarmat, Szécsény, Losonc, Ipolyság, Fülek és Drégelypalánk görögjei. A templom felépülése előtt, amíg a közösségnek nem volt papja, nagyobb ünnepekre (húsvét, Kisboldogasszony napja) a püspökségtől kértek lelkészt. 42 1 7 86-ban a filiák száma 7-re nőtt Rimaszombat és (Nógrád)szakal csatlakozásával. 43 A Helytartótanács 1785. április 11-én engedélyezte templom építését Balassagyarmaton, ami 120 évig szolgálta a gyarmati és környékbeli görög közösséget, s aminek következtében egy pópa került a gyülekezet élére és beindult az anyakönyvezés (III. melléklet) is 1786 májusában. A templom a város akkori központjában, a főutca közepén állt, „Mária születése" tiszteletére szentelték fel. A templomépítés két helyi mozgatója Garba János 44 és Popovics György volt. Garba aztán évtizedekig volt az egyházközség gondnoka. A gondnok feladata volt a pénzügyi elszámolás elkészítése, ami miatt sokszor volt nézeteltérés közte és a lelkész között. Az épület külső és belső kinézetéről kevés ábrázolás maradt fenn. Belső berendezéseinek gazdagságát sejtetni engedi a szentendrei múzeumban és templomban látható több mint egy tucat ikon. Davidov a katalógusában 45 19 olyan ikont sorol fel, amely a balassagyarmati egyházból került Budapestre vagy Szentendrére. Az bizonyos, hogy ikonosztázait 1815-ben Mihajlo Zsivkovics festette 46 Vélhetőleg a templommal egy időben készült el a lelkészlak, ahol az iskola is működött. A 19. század közepén az udvarral együtt 100 négyszögöles volt, amelyhez 40 négyszögöl kert tartozott. 47 A lelkészlak a 20. század közepén felvett adatok alapján 5 szobás volt. 48 Ezenkívül birtokolt az egyházközség a Rákóczi úton egy 3 szobás lakást. A városon belül az egyház birtokában 22 200 négyszögöl volt. 49 Tartozott továbbá a lelkészi birtokhoz 1453 négyszögöl szántó a szügyi útnál és 2657 négyszögöl rét a Márton hegy alatt. 50 A templom alaprajza, méretei nem ismeretesek, de a várost ábrázoló képeken arányaiban nagy templomnak tűnik, aminek magyarázata abban rejlik, hogy az említett 7 fi41 Bgy. Rk. Plébánia 56. 42 GKSZE Kj. 1782. 12. 10. Ebben és a következő évben Gabriel JeftimoYics grábóci misés szerzetes jött Balassagyarmatra. Meg kell jegyezni, hogy a kérelmet a balassagyarmati és losonci kereskedők és lakosok (quaestores et inhabitores) nyújtották be. Vélhetőleg vetélkedés folyhatott a két közösség között, a templom felépítési helyében is, legalábbis erre utalhat, hogy felépülése után a losonciak kápolnát és adminisztrátort tartottak fenn. 43 NmL IV. 5. Fase. XXXII. Nr. 34. 44 GKSZE Kj. 1806/54. Garba János még akkor is a balassagyarmati egyházközség gondnoka maradt, mikor már Pesten lakott. (.Joannes Garba incola Pestiensis, qua tarnen ecclesiae Balassagyarmatiensis inspector"). 45Davidov, 1971. 53,75. 46 Majdan 30-31. 47 NmL XV. 4. Bgy. 211. betét 48 NmL XXIII. 505. 1. 49 NmL V. 41. 8. 50 NmL XV. 4. Bgy. 211. betét
