Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Hausel Sándor: Adatok a balassagyarmati görögkeleti közösség történetéhez

novics. Csorlenda és Adamovics volt, Bajáról, Eszékről és Szentendréről származtak. Ez utóbbi város külön figyelmet érdemel a gyarmati görögök szempontjából, mert a Zichyek révén Balassagyarmatnak és Szentendrének közös földesura volt, s ez közrejátszhatott abban, hogy a magyarországi városok görög közösségei közül a balassagyarmatiaknak a szentendreiekkel volt a legszorosabb kapcsolatuk.

32 Nánay Lőrincnek, Gagavay Györgynek, Csapa Anasztáznak a felesége, Csapa Györgynek ezen túl gyerekei is Szentendrén éltek. Csapa Konstatin és Csorlendy Mihály csak kereskedett Gyarmaton, házuk és feleségük Szentendrén volt.

33 Mivel e közösség legfontosabb összekötő kapocsa a vallás volt (aminek némely vonása bizonyára Balassagyarmaton is ellenérzéseket szülhetett, pl. temetkezési szokásaik), feltétlenül szólni kell egyházi életük néhány vonatkozásáról. Nincs rá adat, hogy mikor alakult meg a gyarmati görögkeleti egyházközség, de az biztos, hogy 1776-ban már mint létezőről van szó, mégpedig mint anyaegyházról 5 filiával.

34 Mindenkor a budai görögkeleti püspökséghez tartozott. Jelentősége annál nagyobb, mert Nógrád megye egyetlen anyaegyháza és egyetlen temploma Balassagyarmaton működött. (Losoncon volt kápolnájuk,

35 s rövid időre elváltak Balassagyarmattól, de lS02-ben ismét egyesültek.) Lelkészt a püspökség küldött, de ha az egyházközséggel, s főképpen annak befolyásos tagjaival (a Garbákkal és a Bozdákkal) nem tudott jó viszonyt kialakítani, akkor sokáig nem maradt a városban. Példa erre Komadinovics Pál esete, aki Bozda Jánossal keveredett perré fajuló viszályba sértegetés miatt. Helyzete tarthatatlanná vált, még az évben, amelyben jött, távozott is.

36 Hogy a mezőváros közigazgatásán belül milyen önrendelkezési jogok birtokában alkottak a görökkeletiek önálló községet nem tudni, de az bizonyos, a 18. században a városnak korlátozott beleszólási joga lehetett életükbe, mert ők, mint maguk írták: a két méltóságos uraság szárnya és jurisdictiója alatt lévő, s boltokat árendáló kereskedő Balassa-Gyarmathy görögök".

37 A várostörténet szerint is a kis létszámú, vagyonilag jelentős görög közösség önállóan végezte tagjainak adóztatását, a katonai szolgáltatásokban és a közmunkákban való részvételt.

3,5 Különállásuk megszervezésének keretét az egyház adta. Az egyháznak 1834-től volt saját pecsétnyomója (I. melléklet), amit 1905-ig használtak. Ekkortól azonban nem pecsétnyomót, hanem pecsétet használtak, amelyben szerbül a következő szöveg szerepelt: A balassagyarmati szerb pravoszláv egyházközség pecsétje 1905 (II. melléklet).

39 Maga a „communitas graeca" az 1750-es években zsidó községgel együtt fizette a városnak a ,,verrasztók"

40 tartására tőlük beszedett pénzt (1755-ben 16 forintot, de 60-as évek32 Füves, 1961. A szentendrei jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy szoros összeköttetésben álltak a balassagyarmatiakkal, de ezt mutatják az 1770-es években készült összeírások is. NmL IV. 1. b. Görögök 33 NmL IV. 1. b. Görögök 34 NmL IV. 1. a. 1777. 35 GKSZE Kj. 1802/39, „communitas capellae Lossontziensis". A losonciak lelkipásztora Csatarecz/Csatarevics János volt. Az újraegyesülés indokaként azt hozták fel, hogy a losonci hívek részben kihaltak, részben tönkrementek, emiatt nem tudják papjukat fizetni. A losonciak különválásának időpontja eleddig nem ismert. 36 GKSZE Kj. 1801/26, 1801/60, 1801/72, 1801/89, 1801/121, 1801/123, 1801/171. 37 Balassagyarmati római Katolikus Plébánia levéltára 55.' 38 BELITKY 113. 39 NmL IV. 163. III. 438/1854. A pecsétnyomó szerb nyelvű felirata: Pecsat cerkve B. Gyarmatkije 1834, vagyis a Balassagyarmati egyház pecsétje. A pecsét közepén a templom titulusa, Mária a gyermek Krisztussal. A pecsét szerb szövege: Pecsat szrp. prav. crkv. opstine u Balasa Gyarmatu. 1905. GKSZE Balassagyarmati iratok 1912. 40 NmL V. 3. „na chlasnikou" ( 1755), ,.pro vigilibus nocturnis" (1765-8), „verrasztókra" (1756) címszó alatt fizettek.