Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Hausel Sándor: Adatok a balassagyarmati görögkeleti közösség történetéhez
jutottunk volna el a görög templomhoz. Bozena Nemcova városleírása jól tükrözi az átmeneti állapotot; görög templomról 24 ír, amit idevalósi szerbek építettek.-;) Mint azonban szó volt róla, a görög elnevezés is gyűjtőfogalom a nemzetiséget illetően; tartalmát 18. századi összeírások segítségével kísérelhetjük meg pontosabban meghatározni. Nemzetiségéről egyetlen balassagyarmati görög, Bozda Mihály nyilatkozott egy pénzgyűjtés alkalmával, 20 melynek célja éppen az volt, hogy a pesti szerb nyelvű istentisztelettel s templommal szemben legyen görög is. Vallomása mégis segítségünkre lehet, mert a gyarmati görögök fele abból a városból (Sipiszka) származott, ahonnan a Bozdák. 0 pedig makedón-románnak vallotta magát. Ez alapot adhat annak a feltevésnek, hogy városunk 18. századi görögjeinek közel fele származását tekintve makedon-román volt. Ugyanakkor egy tanulmány szerint a 18. századi Moszkopolisz etnikumát tekintve görög-cincár város volt. 27 Mindenesetre a balassagyarmatiak körében élő lehetett a görögnyelvűség, erre utal egy, a mai templom falába, és egy, a bejáratnál a padlózatba beépített 18. századbeli sírkő 23 görög nyelvű szövege, az 1761-ben a római katolikus plébánossal kötött szerződés aláíróinak görögbetűs névsora, valamint Pando Hacsy Rigó pesti görög eredetileg görög nyelvű levele a gyarmati Csorlonda Popovicshoz. 29 A hűségeskü letétele után (1776), megszakadván folyamatos kapcsolatuk szülőföldjükkel, elkezdődik elszerbesedésük lévén a 18. századi Magyarország legnagyobb és legrégibb görögkeleti vallású nemzetisége a szerb, s ez a folyamat a görög szabadságharc kitörése (1821) után tovább erősödött. A 18. század folyamán azonban még élő kapcsolatot feltételezhetünk városunk kereskedői és származási helyük (Epirusz) között, támaszkodva Dinko Davidovnak egy a budai püspükség és az említett vidék művészettörténeti kapcsolatáról közölt tanulmányának megállapítására. 30 Az 1770-es években készült összeírások 31 alapján 25 családfő közül 20-nak(!) a származási helye Macedonia, egynek-egynek Albánia, illetve Szlavónia, háromnak Magyarország. Macedóniában három várost jelöltek meg születési helyüknek: Tyranát, Moszkopoliszt és Sipiszkát. Az utóbbi helységből jött a kereskedők több mint fele, 11 családfő (Bello, Bozda, Csapa, Csorlendy, Garba, Kozma, Nánay, Popovics, Zsgura családbeliek), 6 fő Moszkopoliszból (Alexander, Gagavay, Popovics, Urban családbeliek), 3 Tyranából (Alexevics, Georgovics, Turnay). A három macedóniai város közül a 18. században legnagyobb jelentősége Moszkopolisznak volt egészen addig, míg a törökök 1769-ben fel nem dúlták. Élénk kereskedelmi és szellemi központ volt, ma elhagyatott hely. Albániából jött az Albanus család, Szlavóniából a Paulovics, a 3, országon belüli család az Iva24 Egy tanulmány a leírásban szereplő ..grecky" szót görög katolikusnak értelmezi. Szerintem ez egyértelműen görögöt jelent. Sasvári 129. 25 Nemcova 80. 26 Füves 1964. 127-134. 27 Davidov, 1983. 355. .JEine Gruppe von Zographen aus Moshoplje - dereinst wirtschafiich und kulturell ziemlich entwickelten griechisch-zinzarischen Stadt in Epirus" 28 A két sírkő görög nyelvű szövegét közölte Füvei 1966. magyar fordításuk KMETTY 23. 29 A rk. Plébánia levéltára, valamint IV. Processus terminati 1228/1755. 30 Davidov. 1983. 356. ..Die grosse geographische Entfernung von Moshopolje bis zu den orthodoxen Gemeinden in Bistum von Ofen wurde sowohl von den griechisch-zinzarischen Kaufleuten und Handwerkern als auch von den Künstlern mit Erfolg bewältigt. Wahrscheinlich gab es im XVIII. Jahrhundert keine einzige orthodoxe Oase im äussersten Norden des Auswanderungsgebietes, welche keine nützlichen Beziehungen zu Moshopolje und den übrigen Städten in Süden gepflegt hätte." 31 NmL IV. I. B. 9. Conscriptiones.