Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Benedek Gergely: Egy északkelet-magyarországi ruszin település: Komlóska etnikai és nyelvi dimenziói

tós lengyel és szlovák szomszédság következtében e két nyelv erősen hatott a ruszinok nyelvére. 5. A komlóskai ruszin nyelvjárás jelenségeit eredetük szempontjából a következőképpen lehet csoportosítani: a) a délnyugati ukrán nyelvjárásterület (Kijevtől nyugatra és délnyugatra) nagy részén előforduló sajátosságok; b) ezen belül egy szűkebb, az ún. lemk nyelvjárásterületen előforduló nyelvjárási jellegzetességek; c) a lemk nyelvjárásterületen belül a kelet-szlovákiai ukrán-ruszin települések valamely kisebb (központi, keleti vagy nyugati) csoportjára jellemző nyelvjárási változatok. Ennek a csoportosításnak megfelelően a továbbiakban felsorolok néhány komlóskai hangtani és alaktani sajátosságot, amely azonban távolról sem meríti ki a teljesség igényét. Erre csak az összegyüjtendő nyelvi anyag teljes feldolgozása után kerül majd sor. A délnyugati ukrán nyelvjárási sajátosságok közül

9 Komlóskán többek között a következők fordulnak elő: a) é>i: pisok 'homok', hn'izdo, sino, n'is, sn'ix; b) az i helyén ejtett, e-hez közelálló, de annál valamivel hátrább képzett és felsőbb nyelvállású y: yíy 'menni', byty, z\mio, lypa; c) -ty és -cy-re végződő főnévi igenevek: robyty, pomocy; d) kemény d/t egyes és többes szám 3. személyben: zamitad/t, zamitajud/t, lezyd/t, lezad/t; e) összetett múlt idő: nasoljem, nasoljes; f) feltételes mód: byjempyla. A lemk nyelvjárásokra, így a komlóskai ruszinra is jellemző, hogy a nagsúly az utolsó előtti szótagra esik, amely lengyel hatás eredménye: voróna, koróva, molót'at, zolúdok, daléko, knkwyca, ponedíjok. Ez azonban Komlóskán nem általános érvényű szabály, mivel gyakran ugyanaz a személy a folyamatos beszédben is a hangsúlyt gyakran az első szótagra helyezi: kórova, bólotó, bérező, téjatko, zéjizó, d'ityna stb. Ez lehet egy magyar hatásra is fellépő spontán egységesítő tendencia. V. Lattá nyelvatlaszának segítségével pontosabban meghatározható, hogy a komlóskai nyelvjárási sajátosságok a kelet-szlovákiai ukrán-ruszin nyelvterületen hol jelentkeznek. A komlóskai alakváltozatok azonban Kelet-Szlovákiában nem fordulnak elő következetesen ugyanazon a kisebb nyelvjárásterületen: egyes jelenségek a központi, mások a keleti, vagy éppen a nyugati kerületekre jellemzőek. A komlóskai nyelvjárás egyes vonásait V. Lattá nyclvtérképein a következőképpen lokalizálhatjuk (a nyelvi adat előtt álló szám a címszó és egyben a térkép számát jelöli): A. A nyelvjárásterület központi vagy attól keletre fekvő kerületeiben fordul elő: 272. -rv-re végződő főnévi igencvek, pl. robyty: a bardejovi kerület északi része; 286. -/re végződő múlt idejű alak, pl. prysol, xodyl: bardejovi, svidníki és stropkovi kerület; 288. -ly-ve végződő múlt idejű alak, pl. xodyly: elszórtan a bardejovi és stropkovi kerületben; 289. kupavaty típusú igék: a nyelvjárásterülct középső része északon V. és N. Tvarozectől egészen Medzilaborce-ig; 67. n'is, pik típusú múlt idő: a nyelvjárásterület keleti fele Svidníktöl keletre; 278. a buty ige egyes szám 3. személyű alakja: je: az OTka folyótól keletre. B. A nyelvjárásterület központi vagy az attól nyugatra elterülő települések nyelvére jellemző: 279. xcu 'akarok' egyes szám 1. személyben: elszórtan a svidníki kerületben és ettől nyugatra Bardejov, Savinov és Stará Lubovn'a kerület; 29. viter: Bardejov, Savinov és Stará Lubovn'a kerület; 14. lokot': svidníki kerület nagy része és az ettől nyugatra fekvő kerületek; 285. dadud/t többes szám 3. személyben: stropkovi kerület északi része és ettől nyugatra mindenhol; 284. daty ige egyszerű jövő idejű alakja a dast egyes szám 3. személyben: a nyelvterület egész központi részén (Stropkov, Svidník, Bardejov) és ettől nyugatra (Savinov, Stará Lubovn'a); 22. meso: a stropkovi és svidníki kerület déli fele, a bardejovi kerület déli része, Savinov és Stará Lubovn'a kerület; 24. ősin': nyugat-svidníki kerület, V. és N. Tvarozec környékétől nyugatra mindenhol; 34. slorjko: a 9 i.m. 209-211.