Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Benedek Gergely: Egy északkelet-magyarországi ruszin település: Komlóska etnikai és nyelvi dimenziói

EGY ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI RUSZIN TELEPÜLÉS: KOMLÓSKA ETNIKAI ÉS NYELVI DIMENZIÓI BENEDEK GERGELY 1. Magyarország területén Komlóska az egyetlen település, ahol a lakosság túlnyomó többsége ruszin anyanyelvét még folyékonyan beszéli, A hajdani irtványfalu a Zempléni-hegység egyik patakocskájának a völgyében húzódik meg: Sárospataktól légvonalban alig 14 km-re fekszik. Földrajzi elszigeteltsége folytán az utóbbi évtizedekig elég jól megőrizte hagyományait és kárpát-ukrán típusú ruszin nyelvjárást. Ez az eredetére és jellegére nézve érdekes nyelvjárás azért keltette fel érdeklődésemet, mivel a falu egykori lakossága Kelet-Szlovákiából származott ugyanúgy, mint a Bihar és Szilágy vármegyei 18 település szlovákságának egy része erdélyben, amelynek nyelvjárását monográfiában dolgoztam fel.

1 A két különböző népcsoportnak a nyelvében a közös „szülőföld" miatt sok a hasonlóság. Komlóska nyelvét azonban nem lehet elszigetelten, önmagában vizsgálni, hanem csak egy nagyobb kiterjedésű földrajzi tájegység: az ukránlengyel-szlovák-magyar nyelvterületen belüli összefüggésben. Komlóska szlovák, lengyel és magyar elemekkel tarkított ukrán nyelvjárása ugyanis többféle, egymástól különböző nyelvjárás egymásratevődéséből, keveredéséből jött létre annak következtében, hogy a falu hajdani lakói a századok folyamán több hullámban érkeztek új lakhelyükre a Felvidék, Galícia, s talán Kárpátalja különböző nyelvjárásokat beszélő tájairól. Ezért a falu mai nyelvállapotának a megértéséhez fontos ismerni a tájegység múltjára vonatkozó tényeket. 2. Az írott források a falut először 1404-ben említik.

2 1592-ben Komlóska a Rákóczi-család birtoka lesz, ennek folytán szoros kapcsolatba kerül más Rákóczi birtokokkal, így a Sáros vármegyei ruszinok lakta makovicai és sárosi uradalmakkal. A tizenötéves háború (1591-1606) következtében a lakosság száma annyira megcsappant, hogy a település környékén elterülő földek megművelésére Sáros és Zemplén vármegyéből ruszin jobbágyokat telepítettek ide, akik 1592-ben görög katolikus templomot is építettek maguknak. A helység néphagyománya szerint a faluba a Rákóczi szabadságharc idején is érkeztek telepesek.

3 A 18. század első két évtizedében a Rákóczi szabadságharc bukása következtében a település lakossága ismét nagyon megcsappant. Egy 1712-es összeírás szerint a telkek 70%-a puszta volt. A falu lakosságának jelentős része tehát csak 1720 után telepedett meg Komlóskán. 1792-ben a görög katolikus hívek száma már elérte a 346-ot. A lélekszám 1940-ben volt a legnagyobb: 964 fő. 1941-ben a népesség 96,50%-a görög katolikus vallású, tehát ruszin. A történeti források alapján tehát megállapítható, hogy Komlóska törzslakossága az idők folyamán többszöri elnéptelenedés és betelepülés eredményeként alakult ki, s a több hullámban érkező telepesek különböző szláv nyelveket és nyelvjárásokat beszélő 1 Benedek G.: Slovenské nárecia v stoliciach Sälaj a Bihor v Rumunsku. Martin, 1983. 214. 2 Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Történelmi cs művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992.323. 3 A település történetére vonatkozó adatok Udvari István idézett munkájából származnak. 4 Tamás Edit: Asszimilációs mikrovizsgálatok (Zempléni esettanulmányok). In: Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. No. 192, 1994. 186-187.