Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Siska József: Ruszinok a Bodrogközben

kat ekkor még ószlávul végezték, de a szentbeszédet csak azon a nyelven lehetett elmondani, amelyet a hívek megértettek. Ebből az adatból lehet következtetni arra: hol tart az adott népesség az asszimiláció terén. Kizárólag ruszinul prédikálnak Kisújlakon, Körtvélyesen, Radon. Ruszinul és magyarul egyaránt szól a parochus hallgatóságához Agárdon, Agcsernyőn, Alsóbereckiben, Csékén, Bácskán, Baltyánban, Bélyben, Bolyban, Dámócon, Dobrán, Felsőbereckiben, Kistárkányban, Kaponyán, Karcsán, Karosban, Kenézlőn, Királyhelmecen, Kiskövesden, Kisrozvágyon, Kistárkányban, Lácán, Leányváron, Leleszen, Lukán, Nagygéresen, Nagyrozvágyon, Nagytárkányban, Pácinban, Perbenyiken, Pólyánon, Semjénben, Ricsén, Szerdahelyen, Szentesen, Szobrocskán, Szomotoron, Szögön, Vécsen, Vekén, Vissen, Zalkodon, Zétényben. Már kizárólag magyar nyelven értik a szentbeszédet: Pálföldén, Szentmárián, Szinyéren és Vajdácskán.

11 Fényes Elek monográfiája ruszin településként tartja számon Csékét, Dámócot, Dobrát, Bélyt, Pólyánt, Radot, Szerdahelyet. Karád, Kiscigánd, Nagycigánd kivételével az összes többi bodrogközi településen jelez kisebb-nagyobb létszámú görög katolikus népességet.

12 A történelmi Magyarország teljes területét felölelő utolsó népszámlálást 1910-ben tartották meg. Az itt rögzített adatok szerint a tájegység minden helységében élnek görög katolikusok, de közülük már csak néhányan vallják magukat ruszinnak. Valószínűen csak a legutóbb betelepült lakosok. A fenti forrás szerint: Bodrogszerdahelyen, Bodrogvécsen, Királyhelmecen, Nagytárkányban, Ricsén és Zemplénagárdon él néhány ruszin család.

13 A trianoni országdarabolás után Csehszlovákiához csatolt Felső-Bodrogközben tovább folytatódik a ruszinok gyér beszivárgása a történeti Zemplén megye északi területéről és Kárpátaljáról. A bécsi döntés után az Alsó-Bodrogköz nagybirtokain is megjelentek az Ung és Ugocsa megyékből toborzott ruszin cselédek és a mai napig itt élnek leszármazottaik. A második világháború után az ismét Csehszlovákiában bekebelezett területen, közel a szovjet határhoz átrakó állomást építettek fel, majd Tiszacsernyő néven egy új várost létesítettek. Ide több ruszin család is beköltözött, akárcsak az 1920 után létesített cseh kolóniák üresen maradt házaiba. A Radhoz tartozó Körtvélyesre még az 1960-as években is telepítettek át ruszinokat Homonna és Szinna környékéről.

14 A ruszin kulturális örökség A Bodrogközben letelepedett ruszinok az évszázadok során lassan elmagyarosodtak. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ez a változás természetes velejárója annak, ha valamely náció szórványként kerül egy nagyobb lélekszámú, más nyelvű, más kultúrájú közegbe. Az 1880-as évek elején készült felmérés szerint a 18. század folyamán beköltözött ruszinság a 19. század első harmadától fokozatosan felhagyott kétnyelvűségével és az 1870-es években a legtöbb helyen már egymás között is magyarul kommunikáltak.

15 A görög katolikus egyház konzerválta még egy ideig a nyelvet, de leginkább a szakrális nemzetiségi kultúrát. A 19. század utolsó harmadában azonban vallási vonalon is megin11 A Munkácsi Görög Katolikus Püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. (Szerk.: Udvari István) Nyíregyháza, 1991. 121, 141, 151. 12 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 13 A Magyar Szentkorona országainak 1910. évi népszámlálása. Bp., 1912. 262, 263, 269, 271. 14 Recens adatok alapján. 15 Nagy Gyula, a 4. számú jegyzetben hivatkozott levéltári tiszt Zemplén megye helységeiben 1882. és 1883. években gyűjtetett adatokat az általa megírandó monográfiához. Ez a mű nem készült el, de a kérdőívre adott válaszok megmaradtak a hagyatékában. Fol. Hung. 1932. II. köt. OSZK Kézirattár.