Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Zsirosné Jobbágy Mária-Zsiros Miron: Ruszin szigetek Észak-Magyarországon

Az emberek vezetéknevéről, a családnevekről, amelyeket a legrégebbi anyakönyvekben találtam azt mondhatom, hogy a többségükben ugyanazok. Ami szintén nagyon jelentős: a családnevek változását Észak-Magyarországon is felleltük, és a családnévváltozás némely okát már a Felföldön is. Valamennyi említett helyen az első anyakönyvek ószláv nyelvűek voltak, a nevek a mi nyelvünkön íródtak, nem pedig magyarul. Az első családnevek nagy része szintén ruszin, és ahogy áttérnek a magyar anyakönyvezésre, úgy lassanként egyes családnevek magyarul kerülnek be. Pl. a Kraj-bó\ Király lett, Tkúcs-bó] Takács, a Viszlavszki-bó\ Viszlai. A lakosság nagy része már a Felföldön elveszti a családnevét és kap újat arról a helyről elnevezve, ahonnan elköltözik, de megtartja a régit is, ami továbbra mint ragadványnév marad meg. Az új családnév lesz a hivatalos, ami azt mutatja, mi lett a neve, a ragadványnév pedig, hogy hívják. A fenti példa szintén azt erősíti, hogy Múcsonyban sok az olyan családnév, amely az előző település nevéhez kötődik. Ugyanakkor a mi népünknél a keresztúri, kucorai anyakönyvben ugyanezen nevek fellelhetők. A múcsonyi családnevek nagy része arról a helyről van elnevezve, ahonnan a faluba költöztek. Pl. Kisida, Filkeházi, Rakaczki, Bodolóvszki, Viszlóczki, Viszlai, Kassai, Ladányi. A Bácskában találtunk olyan vezetékneveket, amelyek a Felföldön csak mint ragadványnevek léteznek. Ez megint figyelemre méltó tény és azt jelentheti, hogy amikor beköltöztek a Bácskába, az összeírásoknál a ragadványnevüket íratták be, nem a vezetéknevüket. Jelentős még az is, hogy mind a Felföldön, mind a Bácskában az emberek megőrizték az igazi vezetéknevüket amit ma ragadványnévnek nevezünk, illetve legygyakrabban a ragadványnevük az igazi vezetéknevük.