Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Popovics Tibor Miklós: Kik is tulajdonképpen a ruszinok az interetnikus kapcsolatok tükrében

KIK IS TULAJDONKÉPPEN A RUSZINOK AZ INTERETNIKUS KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN POPOVICS TIBOR MIKLÓS A ma ruszinjait egyes kutatók (pl. Petro Trohanovszkij Lengyelországból) joggal nevezik Közép-Európa kurdjainak. Való igaz, ebben a régióban a ruszinok szétszórva élnek több ország fennhatósága alatt (Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia), és ugyanakkor sehol sincs autonómiájuk. Önálló és független ruszin állam létrejöttének az esélyei a legkézenfekvőbbek lehetnének ma az Ukrajnához tartozó Kárpátalja esetében, ahol a ruszinok összefüggő tömbben, illetve sávban élnek, és létszámuk becslések szerint mintegy 770-800 ezer főt tesz ki, vagyis a megye össznépességének majdnem 2/3-át. Égbekiáltó igazságtalanság, hogy a ruszinok mint Közép- és Kelet-Európa egyik ősi népe, amelynek régi és sokoldalú kultúrája, eredeti hagyományai, saját nyelve, nemzeti identitása van, és amely nagyjából egy összefüggő területi tömböt alkot (mindenesetre Kárpátalja és Kelet-Szlovákia esetében) mégsem rendelkezik független államisággal, de még politikai autonómiával sem. Sőt a régió egyes országaiban a ruszinok nincsenek elismerve külön etnikumként, népként, nem használhatják anyanyelvüket és nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ez szöges ellentétben áll az ENSZ Emberi Jogok Deklarációjával, és a ruszin lakta országokban hangoztatott demokrácia alapelveivel. Különösen lesújtó a helyzet pont ott, ahol a ruszinok a legnagyobb számban élnek - Kárpátalján, és ahol a második világháború után őket szovjet halalmi önkénnyel egyik napról a másikra, megkérdezésük nélkül egyszerűen ukránokká nyilvánították. Abból azonban, hogy én ezt kimondtam, még egyáltalán nem következik az, hogy én ukránellencs vagyok. Ellenkezőleg, én nagy szimpátiával vagyok az ukrán nép iránt, ukrán nyelvből érettségi vizsgám van, szabadon beszélek és írok ukrán nyelven, nagyon kedvelem az ukrán irodalmat, zenét, kultúrát. Apai ágon szerbhorvát magyar származású vagyok, kisebb ruszin beüléssel, anyai ágon pedig magyar. Huszt környéki ruszin faluban, Herincsén (Horincovon) születtem, és gyerekkoromban a magyar mclletl megtanultam a ruszin nyelvet is. A ruszinok erete és élete már ifjú koromban kezdett foglalkoztatni. A Moszkvai Lomonoszov Egyelem elvégzése után szakmai érdeklődésemmel összhangban már tudományos alapossággal igyekeztem tanulmányozni a ruszin kérdés földrajzi, közgazdasági és történelmi vonatkozásait. Most is érzelmi fűtöttség és részrehajlás nélkül vizsgáltam a témát csak a tudományos valóság és objektivitás alapelveiből kiindulva, igazságérzetcmtől vezérelve. A vizsgálat során egyértelműen az derült ki, hogy a ruszin kérdés hátterében már régóta politikai manipulációk állnak. Az a körülmény, hogy mind az ukránok, mind az oroszok egymással versenyezve már jó ideje mindenáron a ruszinokat legközelebbi rokon népként igyekeznek bemutatni, sőt mi több, egyszerűen ukránként, illetve oroszként, nemes egyszerűséggel a ruszin lakta régió és elsősorban Kárpátalja egyedülálló geopolitikai helyzetével magyarázható. Hiszen katonapolitikai szempontból Kárpátaljáról ellenőrizni lehet az egész Kárpát-, illetve Duna-medencét.