Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Ujváry Zoltán: Az interetnikus kapcsolatok kérdései a Kárpát-medencében

hagyományt, de ma már többnyire csak a jelenséget állapíthatjuk meg, anélkül, hogy pontosan követni tudnánk a megtermékenyítő hatások irányait. A magyar néphagyomány és az európai néphagyomány összefüggéseinek a kérdése tudományszakunk százéves múltja sorári mindig a figyelem előterében állt. A legkülönbözőbb Mnyböl. közelítettünk hozzá. Haladtunk kelet felé, kísérletet tettünk a finnugor örökség megállapítására,;á másik iránybán a Nyugat áílt, amelynek a peremére érkeztünk, s arra törekedtünk", Hogy megragadjuk mi az, ami a magyar népi kultúrát jellemzi Kelet és Nyugat között. Szinte bénítólag hatott a szláf hatással való birkózás, a germán kultúrfölény megtévesztő elmélete és még számos eg yéb, amely nyomán a magyar népi kultúrát a mindenfelől való hozadékkal jellemezték, vagy éppen ellenkezőleg, ősi, sajátos „turáni" jegyeket őrző, a szomszédainktól és a távolabbi népektől jól megkülönböztethető kultúrának tartották. * * . Természetszerűleg egyáltalában nem tekinthetjük teljesen eredménytelennek a legmerészebb kapcsolatkeresést sem. A legnaivâbbnak tűnő teóriákban is rejlik valamiféle igazságmag. Gyakran az ellenvélemények nyomán addig nem ismert adatok kerülnek felszínre, amelyek a kutatást újabb mederbe terelik. - . Az elmúlt évtizedekben végzett vizsgálataim nyomán általában az európai és - szo- ' rosabban - a kárpát-medencei kapcsolatokat illetően, az eddigi teóriáktól eltérően azt hangsúlyozom, hogy a hagyományaink ún. európai párhuzamaiban a legjelentősebb tényezőként a magyarság közé települt idegenek tekinthetők. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy az idegen hagyományőrzők kultúrájukkal együtt kolonizálódtak. Mert valójában nem a kulturális elemek vándoroltak önmagukban, hanem annak őrzői tettek meg nagy utakat, és telepítették önmagukkal kultúrájukat is. így tehát a jelenségek több száz, esetleg több ezer kilométeres utat tehettek meg anélkül, hogy a kiindulási pont és a célpont közötti területen az átadást és átvételt illetően kapcsolatot találnánk. Ugyanezt mondhatjuk, ha időben haladunk visszafelé az európai kultúra útjain. Az iintik örökségben, mint ősi forrásban, az európai néphagyomány nagyszámú kapcsolatai és párhuzamai rejlenek. A műveltségi elemeknek ezen a szálain találkoznak azok az európai népek is, amelyek egymással közvetlen kapcsolatban sohasem állottak. És mivel a magyar népi kultúra folklórjélenségei számos szállal szövődnek művelődéstörténetünk emlékeihez, az irodalomhoz* a zenéhez, a művészetekhez, azokon keresztül az európai kulturális áramlatokhoz/így • a magyar néphagyomány európai kapcsolatai az össznemzeti kultúrában kapnak megfelelő Összefüggést.