Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Túrós Endre: Magyar-cigány viszony Kisbácsban (Korreferátum Oláh Sándor előadásához)

A bácsi cigányság az utóbbi harminc évben következetesen felborította a falu román és magyar lakóinak előítéletekben gyökerező klasszikus elképzelését arról, hogy milyenek a cigányok. Az ötvenes években még romának és magyarok egyaránt biztosan tudhatták, hogy ők mindenképpen különbek a cigányoknál, mert azok mocskosak, szegények, erkölcstelenek. Az erkölcstelenség lényege pedig a lopás volt. A kollektivizálás után azonban a cigányok „erkölcstelensége" elfogadott viselkedési normává vált a faluban. A közösből lopni nem számított már erkölcstelenségnek. A '89-es fordulat után pedig, mikor sokfelé konfliktusokat idézett elő az, hogy a cigányok a magángazdáknak visszaadott földekről is ugyanúgy loptak tovább, mint addig, ameddig a kollektive volt, a bácsi cigányok közel se mentek a szántóföldekhez. Ok egészen mással voltak elfoglalva: ők a Nyugatot járták, Törökországot járták, kereskedtek és gazdagodtak tovább. Lassacskán ők a falu leggazdagabb emberei. A cigánysoron emeletes (vagy több emeletes) villák sorakoznak, az udvar velencei mozaikkal burkolva, fürdőmedencével, a garázsban több autó. A nyolcvanas évek közepétől kezdve már a „falu között" is vásároltak házakat, és ezek is felülmúlják a román vagy magyar szomszédokét. A cigány tehát már ott van a közvetlen szomszédban, nem mocskos, nem szegény és senki nem fogta lopáson. Közelsége és a klasszikus előítéleteket felszámolni óhajtó igyekezete, eredményei kihívást jelentenek a zavartalannak mondott magyar-cigány aszimmetrikus viszony számára. Ez ellen a kihívás ellen további mentális/szimbolikus eltávolítással védekezik a helybéli lakosság. Minden olyan gazdagság, ami külső forrásokból származik, aminek eredete ellenőrizhetetlen - gyanús, erkölcstelen. Külföldön szerezte a vagyonát, arannyal kereskedik, gazdagabb, mint mi, de nem becsületes ember. Mi szegényebbek vagyunk, de becsületesek. Lehetek vele jó szomszéd, kezdhetek vele jövedelmező gazdasági kooperációt (persze, nem a falu nyilvánossága előtt), igyekszem a konfliktus minden lehetőségét kikerülni vele, de minden igyekezetemmel eltávolítom magamtól - legalább mentálisan/szimbolikusan. Ennek a mentális/szimbolikus eltávolításnak az eredményességét a magyar közösség számára az előzőekben felvázolt iskolai és felekezeti elhatárolódás szavatolja. Tehát a magyar-cigány viszony aszimmetrikus jellege továbbra is tiszta, zavartalan, vagy legalábbis majdnem tiszta, majdnem zavartalan. A helybéli románság nehezebb helyzetben van, keményebb kihívással kell szembenéznie, folyamatos konfliktusveszéllyel is számolnia kell, de a cigánysággal szembeni aszimmetrikus viszony megvédéséért minden lehetőt megtesz. A cigányság viszont egyre eltökéltebb határozottsággal törekszik ennek felszámolására. A kisbácsi magyar közösség számára identitáserősítő hatású kívülállásának megőrzése, mentális/szimbolikus biztonságának tudata. Segíti abban, hogy tovább erősítse a határvonalakat, amelyek a cigányságtól, de a helybeli románságtól is elválasztják.