Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Csíki Tamás: A román és a magyar etnikumú parasztság történeti kutatásának néhány problémája a kapitalizmus korában

A táblázat adatai mutatják, hogy a termésátlagokban viszonylag szűk területeken belül (egymás mellett fekvő járások között) is lényeges eltérések lehetnek. A gabonafélék hozamai a magyar többségű falvakban lényegesen magasabbak, mint a románokban. A különbség éppen azon terményeknél a legszembetűnőbb (a búzánál és az árpánál), amelyek az intenzívebb jellegű gabonakultúrák elemei. A zab terméseredményei közelítették meg leginkább a magyar települések mutatóit, ám a termésmennyiség így sem állt arányban a termőterület nagyságával, tehát a román gazdaságok - legalább a téli takarmány biztosítása reményében - a termelékenység alacsonyabb szintjét a vetésterület bővítésével igyekeztek ellensúlyozni. A kapások hozamai még nagyobb ingadozásokat jeleznek, a kukorica eredményei mégis a magyar járásokban kedvezőbbek, míg a burgonya termelékenysége a román falvakban (elsősorban a magyarcsékei járásban) magasabb, ami a nagyobb termőterületi arányát is indokolja. (A kukorica alacsonyabb hozamait a román területeken ugyancsak a termelés extenzív bővítésével próbálták pótolni.) Végül, a takarmányrépa s a szálastakarmányok művelési feltételei is jobbak voltak a magyar többségű járásokban, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb arányban és rentábilisabban termelhették, mint a román településeken. Mindebből pedig újra arra következtethetünk, hogy a román parasztgazdaságok nagyobb (döntő) többsége csak saját szükségletre termelhetett - a törpeparcellákon az önálló fogyasztás és a vetőmagellátás sem volt mindig megoldott -, míg a magyar gazdaságok nagyobb hányadát érinthették a piaci hatások.

35 Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy a statisztikai anyagon kívül az eddig kevésbé használt - s még oly szűkös - levéltári forrásokat is előtérbe kell állítanunk a különböző etnikumú falvak kutatása során. (Ezek pontosíthatják, s tehetik lényegesen árnyaltabbá a korábban tett megállapításainkat.) A továbbiakban inkább csak néhány típust kívánok megemlíteni. A múlt század végi, a mezőgazdaságról, illetve a mezőrendőrségről alkotott törvények előkészítése és végrehajtása során a Földművelésügyi Minisztérium kérdőívekben tájékozódott a megyékben s a falvakban folyó gazdálkodásról (a nyomásrendszer meglétéről, a szabad gazdálkodás terjedéséről, a különböző művelési ágak használatáról stb.), illetve kötelezte a főszolgabírókat az e kérdéseket falvanként megvitató gyűlések megszervezésére. Az ő jelentéseik, miként a fennmaradt e tárgyú falusi jegyzőkönyvek tehát a földművelési rendszerektől tanúskodnak, de emellett hasznosítani lehet a fő- és alispáni iratok, illetve más közigazgatási források gazdasági jellegű, egy-egy járásra vagy 35 Ezt támasztják alá, illetve az áruszerkezet különbségeit is jelzik a nagyváradi kamara kimutatásai az egyes területekre (járásokba) érkező s onnan elszállított árukészletek nagyságáról és összetételéről. Pl. KIJ. 1891. 1-5. sz. melléklet. A Trianon utáni történeti periódus vizsgálatánál probléma, hogy a román mezőgazdasági statisztikák nem térnek ki a községsoros adatok részletezésére, a nemzetiségi arányok teljes pontossága is kétségbe vonható (Magyarországon az 1935-ös felmérések eredményeit közölték községsoros bontásban, amelyek a földbirtokviszonyokról - a birtokstruktúráról, a művelési ágak arányáról, a bérleti és a jövedelmi viszonyokról stb. -, az állatállományról, a rét- és legelőgazdálkodásról, a mezőgazdasági gépekről és eszközökről, a trágyázásról stb. mutatnak be részletes adatsorokat), az 1941-es magyar összeírás célkitűzéseit pedig, ezek lehetnének alkalmasak a két világháború közötti változások bemutatására, hiszen a Statisztikai Hivatal minden korábbinál szélesebb körű és részletesebb felmérést kívánt végrehajtani, a világháború miatt csak részben lehetett megvalósítani. A községsoros feldolgozások ugyan elkészültek, ezek azonban csak a települések főbb demográfiai adatait tartalmazzák, ezzel szemben a mélyebb összefüggések megismerését vagy a román és a magyar etnikum összehasonlítását lehetővé tevő kombinált demográfiai, foglalkozási-demográfiai vagy a termelési-termelékenységi feldolgozások hiányoznak. Az ily módon csonka adatokból a K. S. H. különböző közleményeiben jelentek meg elszórtan témánk számára is hasznosítható adalékok, ezek azonban a pontos (településekre lebontott) változásokat nem tükrözhetik.