Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Csíki Tamás: A román és a magyar etnikumú parasztság történeti kutatásának néhány problémája a kapitalizmus korában
4. táblázat Learatott terület kat. hold és (%) Vaskói j. MagyarBéli j. MezőkeBerettyóújTord ai j. (3,0:96,2) csékei j. (5,8:93,9) resztesi j. falusi j. (99,3:0/ (5,2:94,3) (90,4:9,1) (93,2:6,6) őszi búza 2871 7762 7601 21335 20180 17066 (22,5) (36,6) (42,2) (41,2) (43,3) (44,1) őszi rozs 1767 141 207 5965 5158 1905 (13,8) (0,7) (1,1) (11,5) (11,1) (4,9) tavaszi 163 18 — 4167 4387 2919 árpa (1.3) (8,0) (9,4) (7,6) zab 1722 1994 1287 3281 2670 1515 (13,5) (9,4) (7,1) (6,3) (5,7) (3,9) tengeri 5071 9962 7642 11482 9436 10261 (39,7) (46,9) (42,4) (22,2) (20,2) (26,5) burgonya 966 323 587 678 610 307 (7,6) (1,5) (3,3) (1,3) (13) (0,8) cukorrépa 2 75 (0,2) takarmány105 24 1355 1331 1336 répa (0,5) (0,1) (2,6) (2,9) (3,5) tavaszi és 33 478 340 2112 2105 2179 z. bükköny (0,3) (2,3) (1,9) (4,1) (4,5) (5,6) lóhere 105 406 286 767 272 140 (0,8) (1,9) (1,6) (1,5) (0,6) (0,4) lucerna 66 32 52 692 449 953 (0,5) (0,2) (0,3) (1,3) (1,0) (2,5) összesen 12764 21221 18026 51834 46600 38656 (100,0) (100,0) (100,0) (100,0) (100,0) (100,0) Az összes termőterületből és a rendelkezésre álló szántókból az ugaron hagyott földek körülbelüli arányára is következtethetünk. A századfordulós években a román többségű járásokban az ugararány meghaladta a 20%-ot (a magyarcsékei és a béli járásban kb. 21-22%, a vaskóiban kb. 30%), míg a mezőkeresztesiben 15%, a tordaiban 9% körül volt, s csupán a berettyóúj falusiban lépte túl a 20%-ot. 31 A magyar többségű területeken tehát az ugarhasználat felszámolása előrébb járt, s ez - bár ezúttal más járásokat vizsgáltunk - újra a szántótermelés túlsúlyát, illetve a korszerűbb művelési formák gyorsabb ter31 Mivel a learatott területtel számoltunk, az ugar valós aránya ennél kisebb lehetett. A Bihar megyei átlag az 1890-es évek közepén 11,4% volt. Magyar Statisztikai Évkönyv III. 109.
