Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján

1900-ban a település lakóinak 92,29%-a vallotta magát rórnak (646 fő), 6,71%-a magyarnak (47 fő), 1%-a németnek (7 fő). A népesség 15,43%-a tudott akkor magyarul.

23 Napjainkra ezek az arányok megváltoztak. A korcsoportokat tekintve 1900-ban a lakosok 42,43%-a 15 év alatti gyermek (297 fő), 15-19 éves fiatal 8,42%-a (59 fő), 20-39 éves felnőtt 27,57% (193 fő), 40-59 éves 15,57% (109 fő) és 60 év felüli mindössze 6% (42 fő).

24 Ami pedig a családi állapotukat illeti 386 fő volt nőtlen illetve hajadon (55,14%), 40,7% házas (285 fő) és 4,14% özvegy (29 fő). Elvált ekkor nem volt a faluban.

25 Ezek a számok napjainkra szintén jelentősen megváltoztak. Ami a foglalkozást illeti, a 18-19. századi leírások azt hangsúlyozzák, hogy kevés és rossz minőségű földje van a falunak. Főleg az erdőből élnek. Valóban 1900-ban a falu határa 3084 katasztrális hold terület.

26 Ennek java része erdő. Az 1941. évi népszámlálás szerint a lakosság 64,71%-a a mezőgazdaságból élt (726 fő), 23,17%-a a bányászatból és iparból (260 fő), 9,36%-ának pedig a közlekedés és a kereskedelem adott munkát (105 fő).

27 A mezőgazdaságon belülieket ha nézzük, önálló és segítő családtag volt 453 fő. 20 holdon felüli birtokkal pilisszentlászlói család nem rendelkezett, 10-20 holdon gazdálkodtak 23-an, 5-10 holdon 77-en, 3-5 holdon 69-en, 1-3 holdon 139-en. 145 főnek pedig 1 holdnál kisebb területe volt.

28 Ha a parasztság rétegződésének országos kategóriáit használjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy 32% törpebirtokos, 45,91% kisbirtokos, 22,08% középbirtokos. Nagybirtok magánkézben nincs ekkor Pilisszentlászlón. A 19. században a földesúr a Pilismaróti Vallási Uradalom volt. A 20. században közalapítványi lett. Fényes Elek a múlt század közepén azt írja, hogy a pilisszentlászlóiak mészégetésből élnek.

29 A 20. század elejére visszaemlékezve a családok megélhetési forrásként az erdőt és a kőbányát jelölik meg. Az asszonyok pedig piacozni jártak Szentendrére és Pestre. Hogy ennek is nagy hagyománya van, őrzi az anyakönyv, miszerint a pesti árvíz idején útközben igen sokan vízbe fúltak. A nők napjainkban is Pestre járnak be dolgozni. A pilisszentlászlói bejárónőket igen szorgosnak tartják. Biztosabb jövedelmükre támaszkodik a család. így a család irányítását szinte átvették a férfiaktól. Ezt a jelenséget azon folyamatba illeszkedőnek véljük, amely már a múlt században elkezdődött (idősebb feleség - ifjabb férj házassága). Ebben szerepet játszhatott korai halálozása (amely részben a nehéz fizikai munka következménye) és állandó távollétük (a bányában, az erdőn). Úgy véljük, hogy e település napjainkban történő szociológiai vizsgálata az általunk végzett populáció-genetikai vizsgálatot jól kiegészítené. Ez azonban még elvégzendő feladat a kutatók számára. 23 Népszámlálás 1900. I. 199. 24 Népszámlálás 1900. I. 198. 25 Ld. 24. jegyzetpontot. 26 Népszámlálás 1900. I. 193. 27 Népszámlálás 1941. I. 586-587. 28 Népszámlálás 1941. I. 270-271. 29 Fényes F.. 1851. 106.