Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján
Ezek után nézzük meg a jórészt szlovák törzslakosságú Pilisszentlászló adatait! Kutatásaink jelenlegi állása szerint a vérrokonság kimutatása a származástáblákon kb. 10 generáción keresztül (két évszázad) lehetséges. Jelen tanulmányunkban azonban csak a római katolikus egyház által tiltott másod-, harmad-, negyedfokú vérrokonság anyakönyvi bejegyzései alapján adjuk meg a relatív endogámia (vérrokonok között létrejött házasság) értékeit. Az 1779-ben kezdődő anyakönyvekben tíz év múlva találjuk az első ilyen irányú bejegyzést. Mikula András 19 éves ifjú ekkor szándékozott feleségül venni Varga Erzsébet 18 éves leányt. A harmadfokú vérrokonság alól felmentést kér, hogy összeházasodhassanak. 21 A hasonló bejegyzések a 19. század közepéig egyre gyakrabban fordulnak elő a matrikulában. Különösen kiemelkedő értéket mutat az 1831-1850 közötti két évtized (1831-1840: 27,42%, 1841-1850: 23,19%). Ekkor a házasságok egynegyede vérrokonok között jön létre. Jóllehet ezekben az évtizedekben a falu egészét tekintve az exogámia kismértékben, de nő. Tehát elvileg a párválasztási lehetőségek bővülnek. A beköltözések is szaporodnak. Ennek hatása azonban csak a 19. század harmadik harmadában hoz jelentős változást. Ekkor csökken le az ivádi érték alá az itteni vérrokon házasságok száma. A vérrokon házasságok értéke Pilisszentlászlón 1781-1900 között Ev Összes házasság Ebből vérrokon házasság száma aránya 1781-1790 43 1 2,33% 1791-1800 52 1801-1810 50 1 2,00% 1811-1820 46 8 17,39% 1821-1830 53 8 15,09% 1831-1840 62 17 27,42% 1841-1850 69 16 23,19% 1801-1850 280 50 17,81% 1851-1860 52 6 11,54% 1861-1870 46 7 15,22% 1871-1880 64 2 3,13% 1881-1890 56 4 7,14% 1891-1900 58 3 5,17% 1851-1900 276 22 7,86% 1871-1880 között a legalacsonyabb a relatív endogámia értéke. Valójában ekkor a legnagyobb az exogám házasságok aránya is ezen évszázadban, ami mögött egy nagyobb betelepülési hullámot sejtünk. Mivel a 20. századot már nem az egyházi anyakönyvek alapján vizsgáltuk és állami törvényeink nem tiltják az előzőekben vizsgált rokoni fokban lévők közötti házasságot, így az ez utóbbi évszázadra vonatkozó pontos statisztika elkészítése még további feladatot ró ránk. Most nézzük meg, kik követték a fentiekben felvázolt házasodási gyakorlatot! 1789-1850 között a vérrokon házasságot kötők négyötöde (82,35%) nőtlen és hajadon. Arányuk a következő fél évszázadban növekszik (86,36%). A vérrokon házassá21 1789. augusztus 16. Pilisszentlászló római katolikus anyakönyve.
