Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Keszeg Vilmos: A román mitológia hatása a mezőségi magyar hiedelemrendszerre
túlsó hegyen s a fehérnépek az innencső hegyen. Állattak szembe s aztán úgy kiabáltok egyik a másiknak, hogy én férhezmennék, a másik, hogy megházasodnék. S aztán kerültek össze, hogy házasodtak össze." (Bodon). Szükség esetén a magyarok is fenntartások nélkül fordultak a román specialistához. Az alábbi történetből az derül ki, hogy a román javasasszony éppolyan látogatott, mint a magyar: „Nekem vót egy léánkám, született kettő... egyik tizenegy hónapos vót s megszületett a másik. A léánko vót má hét hónapos. Mit tudom én, igaz nem igaz, na egy este a lanka rosszul lett. Hal meg s hal meg s hal meg. Na jön egy szomszédasszony. Na, azt mondja, menjetek hogy ótsanak neki szenet, mer meg van igézve. Ement az uram vagy három helyre, és elment egy helyre és azt mondja, stáj 9 , hogy dobjak a cusuturán 10 is. Ahogy dobtak, vitte ruhát, ahogy dobta keresztü a ruhán, ahogy kiömlött, mind a koporsó jött ki. Na, azt mondja, menj haza, me a gyermeked meghal, me nézd meg, a koporsó. Na akkor az uram, de már rég, van vagy 48 esztendeje, az én uram 46 éve elveszett a háborúba, még azelőtt vót. Na azóta nem még vót, hálistennek semmi baj. De meg is halt a léánko." (Magyarfráta). 3. A huzamos és intenzív együttélésnek tulajdoníthatóan a magyar lakosság megismer olyan hiedelemcselekvéseket, amelyek a román mitológia alapján motiválhatók. E hiedelmek annyira kultúrában gyökereznek, hogy nem vehetők át, nem motiválhatók. Ezekben az esetekben a román specialista szolgáltatás formájában elégíti ki az igényeket. E hiedelemcselekvések mögött a román ortodoxia vallásos rendszere húzódik. Az ortodoxia a görögkeleti vallás ága, a román nyelvterület legnépszerűbb és az utóbbi évek egyetlen hivatalos vallása. A Mezőségen a magyarok hosszas együttélés ellenére sem vették át a cseberbenézés szokását. Mindmáig román specialistához folyamodnak a szertartás levezetése végett. Lopás esetén a tolvaj kilétét cseberből tudakolják meg. Különböző előírások alapján (9 kútból [patakból] forrásból, szombat este / vasárnap hajnalban szótlanul) a kárvallottak vízzel töltenek meg egy csebret, egy tojást (gyűrűt) tesznek bele. Vasárnap délelőtt a mise idején 7/9/12 kislányt gyűjtenek össze, akik aznap nem ettek. A cseber köré térdepelnek, letakarják őket, a specialista (öreg román asszony) körbejár, imádkozik. Néhány percnyi, olykor egy, másfél óra után a víz színén lepereg a lopás jelenete. (Részletesebb leírás Keszeg, 1992.). Hasonlóképpen vallásos-mágikus szolgáltatást nyújt a rászorulóknak a román pap (ortodox lelkész, szerzetes). Szolgáltatásának igénybevétele egyre általánosabbá válik. Az egyéni, családi és a gazdasági élet frusztrációs helyzeteiben fordulnak hozzá. Gyógyít, ront és jósol olyan esetekben, mint betegség, nyugtalanság, megrontottság, családalapítási szándék, impotencia, hűtlenkedés, válás, részegeskedés, anyagi kár. Minden közösségben ismernek 2-3 olyan papot, aki eredményesen dolgozik. A paphoz menés, a szolgálat, mise fizetése általában titokban történik. A károsult egyén maga, ha mozgásképtelen, akkor egy közeli hozzátartozója keresi fel a papot, esetleg egy, a dologban jártas bizalmas kíséretében. A pap vagy vállalja a szolgálatot, vagy, ha az igénylőt vétkesnek, hibásnak találja, elutasítja. Történetek szólnak arról is, hogy a pap a vétkes félnek vállalt szolgálatot, s ezért mise után ő bűnhődött (megőrült, „égett el", családja megbetegedett). Néhány pap könyvből tudakolja meg a baj okát. Súlyosabb esetben három, hét, kilenc misét rendelnek, amit ugyanaz a pap végez egymás után, vagy különböző papok különböző templomokban egyidőben. A pap böjtöt ír elő, amit a károsult személy, vagy egy hozzátartozója, vagy az egész család tart. A böjt idején a háztól 9 állj 10 varráson
