Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Keszeg Vilmos: A román mitológia hatása a mezőségi magyar hiedelemrendszerre
zugságot kell elhitetni, hogy a festés sikerüljön. „A románok azt csinálják errefelé, azt hallattam, kimennek a románságok az ikonákkal, imádkoznak, könyeregnek a jóistennek, hogy adjon esőt. - Hová mennek ki? - Van kereszt nekiek. Többféle kereszt, mennek ki oda, imádkoznak. És szentelik, vízzé, mindenfelé. És tényleg igaz. És vót eső. - Pünkösdbe mennek ki a kereszthez. - Há mennek másko is, te nem is tudad. Most is vótak, miko nagy szárazság vót." (Magyarpalafka). A románok az Illés-napi nagyidőt Illéstől eredeztetik. „Ilia napja. Na, Ilia jön az ostorával. Nagyidő jön. (...) Miko dörög, csattan, na Ilia csattogtat: Ok mondják így. Ilia napján mindig nagyidő vót. Ilyenko igyekezett mindenki, hogy ne legyen kinn a mezőn. Me ilyenko megtörtént, hogy villámcsapás vót, marhába, emberbe. Történt haláleset..." (Nagysármás). A románok halottaik lelkének megnyugtatására pománát (alamizsnát) osztogatnak. E szokásról számol be két magyarpalatkai adatközlő. „Igen, a románok hordják. Kivált vásárko. Pománát, vizet. Igen, arra én is emlékszem. Hogyha valaki meghal, isten őrizz, románság, magyarság, ha meghal, aztán miko van a nagyvásár Mócson, odajárunk Mócsra, a vásárbo, állandóan hozzák a vizet, nagyvásárko. S aztán megy az ember s kér vizet, hogy pománát csinál. Ott a vásárba van egy kút s állandóan hordják a nép közt a vizet. Kinek ke víz, jön, s iszsza a vizet. Hogy legyen emlékezete a halottnak. Pomanä sä fie la mort. 1 „Moldvában a halottat fejével az ablakhoz tették s a látogatók belépéskor ezt monták: Ce sä-i fac, n-am ce-i face. 2 " (Felsődetrehem). A strágoi éjszakai antropomorf démon a román hiedelmekben. 18. századi feljegyzés szerint főleg Erdélyben közismert. Strágoi az azonos nemű hetedik testvér. Születéskor egyik lábán pata van, a haja vörös, a gerince szőrös farokban végződik. Gyorsan fejlődik, erős, kegyetlen, nyugtalan. Szeme vérmes. Továbbá strágoi lesz a holdkóros ikertestvérből, ha testvére meghalt, s előtte nem voltak elszakítva egymástól, s egy másik holdkórossal összetestvériesítve. A strágoi este kezdte ténykedését. Lelke kiszállt a testéből, árnyék formájában bejárta a falut és határát, kiszárította a fákat, elvette a búza és a tej erejét, mindent összeborogatott az udvaron, a gazdaságban. Bukfenccel vadállattá (ló, farkas, vaddisznó) tudott változni. Évente három alkalommal, Szt. Tódor, Szt. György és Szt. András éjszakáján a Retezát hegységben gyűltek össze a strâgoiok. E napokon kellett leginkább tartani a hatásuktól. Ha nem előzték meg, a strágoi vagy bármely személy holta után halott-strágoijá vált. Ez a fajta strágoi még erősebb és kegyetlenebb. Ismertető jele, hogy testének egy része nem romlik. Sírja lyukas, itt jár fel kegyetlenkedni. Visszajárása megelőzhető, ha a lyukat bedugják (Vulcänescu 1987. 300-303.). Egy magyar adatközlő szerint Berkenyesen az 1993. évi szárazságot a strágoi okozta rontásnak tulajdonították. A strágoijá alakulás oka az volt, hogy a halottat mosdatlanul temették el. A szárazság megszüntetése végett vizet hordtak a strágoi sírjára. Egy tóháti asszony szintén a románok hiedelemgyakorlatáról számol be. „Vót úgy is, hogy nem vót egész nyáron eső, me jár a strâgoia s kitépte a kakas farkát, több házná, több kakas farkát. S meg ke fereszteni a kakásakat. Mondták, na járt a strâgaia. S nézték meg a kakásakat s tényleg ki vót tépve a farkábó a tollú. S feresztették meg a kakásakat. Mindenki az övét." 2. Elemek átvétele. Az átvevő kultúra szerkezete változatlan marad, vázára azonban ráépülnek idegen elemek. Ez az átvétel magyarázható mind az átvevő kultúra hiányos voltával, a betöltetlen helyek meglétével, mind az átadó kultúra hatásának erősségével. 1 Legyen alamizsna a halottnak. 2 Mit csináljak (neki), nincs mit csináljak, nem segíthetek rajta.
