Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok

kai és társadalmi feltételei és helyzete a román állam kereteiben. Ezért a magyar kisebbség nemzeti és szellemi szükségleteivel számolva ő a faluval való kapcsolatokat két megnyilatkozási formában nyomozza (...) mint tudományos foglalatosságot és mint nemzetiségi küzdelmet". Témánk szempontjából lényeges momentum, hogy hangsúlyozza: „Gusti úr szociológiai gondolkodási rendszerének, valamint a monografikus szociológia módszerének behatolása az erdélyi magyar tudományos világba csakis jó következményekkel járhat, mind a román nemzeti állam földjének megismerése, mind pedig a magyar nemzeti kisebbség meg a román tudományos világ közötti szellemi kapcsolatok tekintetében. És ugyancsak hasonlóképpen vélekedünk arról, hogy az erdélyi társadalmi valóság megismerésére irányuló tevékenység kedvező hatást gyakorol az erdélyi magyar kisebbség politikai nézeteire is." Venczel József sorra ismerteti az Erdélyi Múzeumban a monografikus iskola elméletére és technikájára vonatkozó alapműveket.

11 A kölcsönös kéznyújtás bizonyítékaként ezzel egyidőben kézhez kapja Herseni levelét, amelyben tolmácsolja Gusti meghívását egy féléves bukaresti tanulmányútra. „így töltöttem - idézi fel negyedfél évtized múltán - (...) az 1935-1936. tanév második szemeszterét a bukaresti szociológiai intézetben, élvezve Gusti professzor jóindulatú támogatását, Henri H. Stahl, Traian Herseni és O. Neamtu beavató irányítását, de mindenekelőtt az archívummal folytatott néma, cédulázó párbeszéd gyönyörűségét. Kétségtelenül a 'jó szerencse' kategóriájába tartozik mindaz, ami történt. Rövid néhány hónap alatt lapról lapra nyomon követni hat monografikus mű rendszerezett dokumentációját, tények és folyamatok bizonyítékait, (...) a műhelymunkát, amelyből az addig megjelent tanulmányok merítettek."

12 Részt vehetett a nemsokára európai hírnévre emelkedő bukaresti falumúzeum leltározásában, amelyben a népi kultúra az adott tájegységekről odatelepített s a házakban élő családok révén meg is elevenedett. A terepmunkát pedig Ujradnán (Sant) tanulmányozhatja - ott, ahol egyébként Németh László, Keresztury Dezső és Boldizsár Iván is megfordult

13 - a kollektív munkastílusról háromnapos helyszíni értekezlet vendégeként győződik meg. Helytállónak érezzük a véleményt, miszerint „ekkortól számíthatjuk az 'igazi', a gustiánus Venczelt."

14 Hazatérve írást is közöl a román szakfolyóiratban a magyarságtudományról.

15 Cikkében utal rá, hogy „a hungarológiának célja lévén 'a magyar nemzet teljes megismerésének' megvalósítása, nem kell különösebb módon hangsúlyoznunk, hogy ezen törekvés és Gusti professzor úr nemzettudományról szóló nézetei meglepően közelállók (...) hisszük, hogy tudományos szolgálatot teszünk, amikor magyar nyelven is terjesztjük ezen alapelveket és tételeket. A törekvések és eredmények kölcsönös megismerése, meggyőződésünk szerint, a legjobb eszköz a román és magyar tudomány tárgyilagos eszmecseréjéhez". A magyar társadalomkutató nem csupán átvette Dimitrie Gusti rendszerét, hanem alkalmazva továbbfejlesztette azt nemzetisége viszonyaira. Első ilyen nagyszabású vál11 V(enczel). J(ózsef).: D. Gusti, Sociologie monograficä, suinta a realitatii social(e); Herseni, Traian, Teória monografiei sociologice; Stahl, H. H., Tehnica monografiei sociologice. Erdélyi Múzeum 1935. 201— 204. 12 Venczel, 1980. i. m. 139. 13 Ld. erről Boldizsár Iván: Utazás a Regátban és Erdélyben, 1935-ben II. Kortárs, 1986. 7. 99. 14 Lengyel András: Egy „gustiánus" erdélyi szociológus. Vázlat Venczel Józsefről. Tiszatáj 1987. 11. 74. 15 Venczel, Iosif. Delà autocunoasterea natiunii la stiinta natiunii. Note asupra incercärilor de cercetare a satelor maghiare (A nemzeti önismerettől a nemzet tudományáig. Jegyzetek a magyar falukutatás próbálkozásairól). Sociologia româneascà 1936. 6. 27.