Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok
VENCZEL JÓZSEF ÉS A MAGYAR-ROMÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAPCSOLATOK SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN Kósa László írja egy helyütt: „A polgári progresszió hagyományainak számbavételében fontos helye van az 1930-as és 1940-es évek falukutató mozgalmának. A már Romániában fölnőtt fiatal magyar értelmiség szociális felelősséget érző tagjai jórészt az Erdélyi Fiatalok köré tömörültek. A korszerűség követelményeihez igazodva, sok ponton Dimitrie Gustit tekintve mesterüknek, önálló nemzedéki vállalkozásként szervezték meg kalotaszegi, mezőségi, Borsa-völgyi kutatótáboraikat. A szocializmus első éveiben törekvéseiknek azok az oldalai kerültek előtérbe, amelyeket az új korszak nem látszott igazolni. Nagyobb időnek kellett eltelnie, hogy bebizonyosodjék munkájuk előremutató szándéka és igazsága. 1 " Nos, ezen dolgozat több évtized távolából igyekszik tárgyilagos áttekintést adni az erdélyi falukutató mozgalom kiemelkedő egyénisége, Venczel József hídépítő munkásságáról. Dimitrie Gustinak, a két világháború közötti, európai jelentőségű társadalomtudósnak és politikusnak az eszmerendszerét, módszertanát s az egyetemes magyar falukutatásra gyakorolt megtermékenyítő hatását a szociológiatörténet nagy vonalakban feltárta, illetve nyelvünkön olvashatóvá tette. 2 Mivel Venczel Józsefet Gusti legkiválóbb magyar tanítványaként tartják számon, érdemes közvetítő szerepét alaposabban is szemügyre vennünk. Venczel a 30-as évek elején Csíkból Kolozsvárra kerülvén bekapcsolódik az Erdélyi Fiatalok körébe. A nemzedéki folyóirat kezdettől fogva nyomon követi a bukaresti szociológiai iskola ténykedését. Venczel József alapító titkára a mozgalom Faluszemináriumának, amely az akkoriban a lakosság háromnegyedét kitevő parasztság viszonyainak a tudományos tanulmányozását, gazdasági-szellemi felemelését tűzte ki célul. Előadások, füzetsorozat, terepmunka révén szerették volna céljukat elérni. Metodológiailag figyelemre méltó a falu megismerését szolgáló szociográfiai kérdőívük kollektív összeállítása, 3 amelynek forrásai között magyar szakemberek munkái mellett a román Petru Suciu falu-kérdőíve 4 is megtalálható. „A faluszemináriumokon érdekes megbeszélések folytak a falufejlesztésről, a falu gazdasági helyzetéről, ismertették a Gusti-féle falumunkát, a Bartha Miklós Társaság meg a Sarló falutevékenységét, foglalkoztak népművészettel, néprajzzal, egyszóval széles pászmát felölelő önnevelő fórumnak bizonyult ez a kezdeményezés. Figyelembe kell venni azt is, hogy a harmincas évek elején a hazai (értsd: romániai - Sz. A. B.) magyar 1 Kósa László: A hagyománykeresés útján. Jelenkor 1974. 10. 939. 2 Lásd erről: Dimitrie Gusti: A szociológiai monográfia. Bukarest, 1976.; Balázs Sándor: Szociológia és nemzetiségi önismeret. Bukarest, 1979.; Lükö Gábor: A román monografisták falukutató munkája. Honismeret Könyve. Bp., 1935.; Markos András: A monografikus szociológia. Társadalomtudomány 1942. 4-5.; Gáli Ernő: Dimitrie Gusti hagyatéka és az együttműködés erkölcse. A sajátosság méltósága. Bp., 1983.; Vita Zsigmond: Gusti professzor magyar tanítványai és az első erdélyi falukutató munkatáborok. Művelődés és népszolgálat. Bukarest, 1983. stb. 3 Balázs i. m. 174. 4 Suciu, Petru: Satui (A falu). Torda, 1927.
