Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Szabadfalvi József: Az interetnikus kutatások tíz éve (1984-1994)

fejteni (Viga Gy. 1986«; 1988a-/?; 1989; 1993a). Tanulmányainak egy részét 1994-ben tanulmánykötetben is közreadta {Viga Gy. 1994.). Itt kell utalni az 1985 októberében megrendezett konferencia anyagára is {Szabadfalvi J.-Viga Gy. szerk. 1986.). Itt említem meg, hogy a gömöri ácsolt ládák exportját a Bükkaljára K. Csilléry Klára (1989), a sátoraljaújhelyi és pusztafalusi festett bútorok jobbára zempléni elterjedésére Petercsák Tivadar (1988) mutatott rá. Interetnikus vonatkozású eredményeket a régió folklórkutatása is produkált: A szláv eredetű kosztroma-elem példáján vizsgálta az átadás és átvétel folyamatait Ujváry Zoltán (1988). A népszokások interetnikus folyamatait tanulmányozta szepességi példákon Sulitka, Andrej (1985). Mogyorósy Sándornak három tanulmányát tarthatjuk számon: a magyar méhészhiedelmek antik vonatkozásairól (1989a); A Werwolf-hiedelem (1989b) és egyes gömöri hiedelemalakok interetnikus vonatkozásairól {Mogyorósi S. 1991.). A szecsko nevű mitikus lény településtörténeti elemzése során Szabó László kimutatta a hajdúsági Nagyiván és a Heves megyei Boconád közötti történeti kapcsolatot {Szabó L. 1987.). Bartha Elek a népi vallásosság körével foglalkozott (1988; 1993). A búcsújáró körzetek közötti interetnikus kapcsolatok kérdéséről Barna Gábor (1985) közölt tanulmányt. A vendiusz-járás megtalálható a Zempléni-hegység két kárpátukrán betelepítésű hegyi településén, Baskón és Mogyoróskán. Erdei Sándor mutatott rá arra, hogy a szokáselem is csak szlovák vagy kárpátukrán hatást igazolja {Erdei S. 1983.). A folklórelemek ellenkező irányú vándorlását is feldolgozta egy tanulmány: Musketik, Leszja 1993-ban Magyar elemek a kárpátaljai ruszin népmesékben címmel adott közre közleményt. S még egy érdekesség: Gunda Béla (1985) mutatta ki, hogy egy Hajdúszoboszlóról elszármazott pásztor hajdúsági kántálóverseket honosított meg egy bükki faluban. Az interetnikus kapcsolatok negatív hatásait is számon tartja a tudomány azon sajnálatos jelenségek kapcsán, amikor a hatalmak nem megtartani, hanem elnyomni szándékoznak a kisebbségeket: Érdekes tanulmány született Magyarok az utódállamokban (1918-1995) címmel {Tóth P. P. 1995.), illetőleg A magyar szlovák nyelvhatár változásai (1964-1991.) címmel. {Dávid Z. 1994.). 1994-ben egy tanulmány a dél-zempléni nemzetiségeket mérte fel a statisztikai adatok alapján {Tamás E. 1994.). Két tanulmány már élesebben vetette fel a problémát: Ujváry Zoltán (1994) ismét mérlegre tette az elszlovákosítást. Hőgye István (1993) pedig a Csehszlovákiából menekültek (kiutasítottak) történetéhez közölt történeti források alapján adatokat. A Dimenziók egyik ez évi számában pedig a következő címmel olvashatunk írást: Kárpátalja magyarsága — a megmaradás lehetősége. {Almásy S. 1995.). RÖVIDÍTÉSEK Agria Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve Dimenziók Felsőmagyarországi Szemle, Miskolc EFC Ethnographica et Folkloristica Carpatica, Debrecen FE Folklór és Etnográfia. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen HOMÉvk A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc HOMKözl A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei SFT Studia Folkloristica et Ethnographica, Debrecen