Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)
Boleratzky Lóránd: Zsedényi Béla egyháztörténeti, egyházjogi munkássága
A jogakadémiai tanárok élénk irodalmi munkássága felkelti az érdeklődést a tudományos testületek részéről, a professzorokat különböző társaságokba választják be. A Magyar Történelmi Társaság, a Magyar Statisztikai Társaság, a Magyar Külügyi Társaság is több ülését Miskolcon tartja, ezeken a jogtanárok jelentős szerepet játszanak, akárcsak szinte minden kulturális vagy irodalmi rendezvényen. Különösen élénk a kapcsolat az Ügyvédi Kamarával. Mindenképp említést érdemel az 1924/25. tanévtől működő egyházjogi szeminárium, amely az ország egyetlen evangélikus stúdiumának volt tekinthető. Itt az angol vitarendszer bevezetésével széles körben biztosítva volt a hallgatók aktív részvétele, méghozzá szimbolikus egyházi keretek között, másrészt e foglalkozások ösztönzést adtak önálló tanulmányok készítésére is. Külön fejezetet érdemelne az ifjúsági élet széleskörű működésének bemutatása a különböző egyesületeken és sportosztályokon keresztül. Közjóléti intézmények tették lehetővé a szegény, de szorgalmas tanulók számára, hogy gond nélkül végezhessék tanulmányaikat, sőt ruhasegélyezési alap is működött a jogakadémián. Egyházjogi szempontból alapvető jelentőségűnek tekinthetjük Zsedényi Hierarchia és kyriarchia a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház alkotmányfejlődésében című tanulmányát, amely az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulójára, a jogakadémiai tanárok által írt emlékkönyvben jelent meg. 8 Ez a több mint száz oldalas tanulmány a magyar protestáns egyházak sajátos nemzeti bélyegével, az egyházi és a világi elem egyházkormányzati érvényesülésének paritásával foglalkozik. Megállapítja, hogy a paritásban olyan egyházjogi elvet állítanak fel, amely mind elvi alakjában, mind gyakorlati megtestesülésében egyedülálló. Ez az alapelv a protestáns egyházak alkotmányának egyik sarktétele, nem a külföldi példák kópiája, nem is az életre rákényszerített teória, hanem a történeti fejlődés lassú, okozatos és logikus kikristályosodása. A hierarchia és kyriarchia jelentkezését a protestáns alkotmányfejlődés tükrében, koronként, részletesen vizsgálja a szerző, Miskolc, 1930. és különlenyomatban is.
