Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

eltávozni. A párt számos szimpatizánsát pedig a választói névjegyzékekből hagyták ki. (Országosan ez a létszám összességében 460 ezer főt jelentett.) Ezért 1947. augusztus 30-án az új ellenzéki pártok vezetői - köztük Pfeiffer Zoltán - a választások tisztasága felett érzett súlyos aggodalmaik alapján közös beadványt intéztek Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz, amiben tiltakozásukat fejezték ki a névjegyzékekből történt tömeges kihagyások miatt. Sőt azt is közölték, hogy a jövőre nézve fenntartják maguknak a jogot, hogy tiltakozásuk gyakorlati érvényesítése érdekében a továbbiakban is felléphessenek. Az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választásokon Zsedényi pártja, az MFP 670 547 szavazatot - az összes szavazatok 13,4 %-át -, s ezzel 49 mandátumot szerzett. Legnagyobb sikereit Csongrád-Csanád (31,8 %), Bosod-Gömör-Abaúj-Zeplén (28,9 %), Nagy-Budapest (23,8 %) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun (18,4 %) választókerületekben aratta. A párt Északkelet-Magyarországon a Kisgazdapárt örökébe lépett, de voltak olyan városok is, ahol igen magas százalékban részesült a szavazatokból. így pl. Baján 60 %-ot, Szegeden 52,1 %-ot, Budapesten 25,9 %-ot, Miskolcon pedig 32,6 %-ot szerzett. Pfeiffer Zoltán pártelnök szeptember első napjaiban magabiztosan és őszintén üzente választóinak: "A Magyar Függetlenségi Párt fegyelmezetten rendezi sorait a győzelem után, hidegvérrel szemléljük a politikai fordulatokat, megyünk a magunk útján, ellenzékiek maradunk."

31 Pedig már ismerte Rákosi Mátyás szeptember 2-i nyilatkozatát, amely az M KP nevében leszögezte, hogy a Magyar Függetlenségi Párt "demokrácia ellenes aknamunkáját meg keli és meg fogjuk hiúsítani."

32 Rákosi kijelentése kétségtelenül hatást gyakorolt a párt további sorsára, de legalább ilyen döntő volt az a tény, hogy a választások után néhány héttel (1947. szeptember végén) megalakult a Tájékoztató Iroda, amelynek az MKP is tagja lett. A Kominform megalakulása - nem is szólva a magyar békeszerződés életbelépéséről, ami a szovjet csapatok további itt maradásához is hozzájárult - az MKP számára újabb kedvező feltételt teremtett a polgári ellenzék elleni harc szempontjából. 1947 őszén tovább folytatódott e pártok és 31 Ellenzék, 1947. szeptember 6. 32 Szabad Nép, 1947. szeptember 2.