Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

eltávolított vagy oda már eleve be sem került polgári irányzatokat és csoportokat. Az MFP - megalakulása után - a Sulyok-féle Szabadságpárt örökébe lépett, döntően ezzel magyarázható, hogy alig két-három hét alatt 23 budapesti és több száz vidéki szervezetet sikerült létrehoznia. A párt vezetősége és képviselőjelöltjeinek egy része szintén a volt szabadságpártiak "alapítói" közül toborzódott. A párt vezetőségét, vagy ahogyan ők maguk nevezték, a "hetesfogatot" Miklós Béla, Futó Dezső, Hegymegi Kis Pál, Moór Gyula, Pfeiffer Zoltán, Vásáry István és Zsedényi Béla alkotta. A közel egy hónapig tartó választási küzdelemben a Magyar Függetlenségi Párt kemény ellenzékként lépett fel, és propagandájának középpontjában kezdettől fogva a kommunista párt elleni harc állt. "Bátor és meg nem alkuvó ellenzéki és polgári politikát kell ma folytatni mindazoknak, akik a demokrácia nemesveretü értelmezésének a hívei, és eszméik érdekében vállalják a nehézségeket, az ellenzéki állásfoglalás minden hátrányát" - jelentette ki Pásztor Tamás budai választói előtt, de ezekhez rögtön hozzátette azt is, hogy az MFP "egyedül veszi fel a küzdelmet a választási szövetségbe tömörült pártokkal; s a műellenzéki pártokkal szemben is támogatást és bizalmat, s ha kell gerinces helytállást kérünk."

30 A választási kampány alatt az MFP viszonylag kevés gyűlést tartott, inkább a "suttogó" propagandát részesítette előnyben. Képviselőjelöltjei Budapesten kívül Abaúj, Borsod, Zemplén, Bihar, Bács-Bodrog, Pest, Szolnok, Hajdú, Somogy, Tolna, Baranya és Csanád megyében fejtettek ki nagyobb agitációt és propagandát, elsősorban a városokra összpontosítva figyelmüket. Jelszavuk: "Falu, város összefog - 7-es kocka győzni fog" sikeresnek bizonyult, ennek ellenére a koalíció tagjai kevés figyelmet fordítottak az MFP bírálatára. Augusztus végén azonban a kommunisták, a szó szoros értelmében, már nagy erővel léptek fel velük szemben. A párt augusztus 27-ére meghirdetett Kossuth-téri nagygyűlését Münnich Ferenc budapesti rendőrfőkapitány betiltotta; Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádban, Kiskunfélegyházán, Jánoshalmán és másutt pedig az MKP jól szervezett "hallgatósága", vagyis provokációk, hatására verekedés tört ki a gyűléseken, ahonnan rendszerint a Pfeiffer-párt szónokai és választói voltak kénytelenek EPL. M. 15.