Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Ez az adat azért érdekes, mert feltételezésem szerint a falu az abaúji Hegyközben lehetett. Egy Scetheh falura a dömösi prépost a földesúr kérésére 1389-ben új adományt szerzett. SZABÓ István szerint ez a település Zemplénben van „Újhely, Telekbánya és Sárospatak között" 8 . Feltételezhető, hogy Telekbánya azonos Telkibányával - tudomásom szerint a középkorban nincs a környéken Telekbánya -, ez esetben a falut valahol a Hegyközben kell keresnünk. Megjegyzendő, hogy Abaúj és Zemplén megye határa éppen a vizsgált területen húzódik. Egy 1264-ből származó hamis oklevélben leírják az Abaúj megyei Bózsva (a mai Kis- és Nagybózsva) határát, és ebben szerepel egy Sethetvvelg helynév 9 , mely a többi tájékozódási pont alapján valahol a Hegyköz közepe táján lehetett. Esetleg azt a völgyet nevezték ekkor Setét völgynek, melyben ma Pálháza és Filkeháza van. Ez utóbbiak az 1427-es dicális összeírásban nem szerepelnek - igaz, Bózsva sem 10 - így az sem kizárt, hogy valamelyikőjük előzménye lehetett az említett település, vagy jelenlegi határaik között állt egykor Scetheh. Nyíri, Filkeháza és Kisbózsva között van egy Cserepes-hegy - a helynevet mai turistatérképek is jelölik -, ez a névadás esetleg elpusztult települést jelöl, tehát lehet, hogy az egykor 40 házból álló falut ott kell keresnünk. 1385-ben a Zemplén megyei Nagymihályiból (ma Michalovce) a Nagymihályi testvérek faházát említik, a tulajdonosok nemesek , 1386-ban ugyanitt kifejezetten faházak elszállításáról emlékeznek meg . A nemesi udvarházakkal, kastélyokkal kapcsolatosan ezután is gyakran értesülünk faépületekről, Bakócz Tamás 1492-ben Hidvégardón (Abaúj-Torna m.) építtet egy művészi igénnyel készült udvarházat, fa fallal 1 . 1493-1495 között a Heves megyei Hídvégen is fából épült a kúria, a szarufákat Tárkányból, a zsindelyt és a cöveket Hevesből szállították az építkezéshez . A példák tovább gyarapíthatók, de sem a felgyújtott, összetört, elszállított jobbágyházakról, sem az újonnan emelt nemesi kúriákról nem tudni, hogy pontosan milyen faltechnikával épültek, mert a híradások csak azt említik, hogy fából, „ex ligneo" készültek 15 Az Árpád-kor végén és az ezt követő századokban az építkezők mindenesetre a közelmúltban tapasztálhatónál nagyobb bőségében voltak a fának. Abaúj megyében a jobbára a folyóvölgyekben meghúzódó településeket összefüggő erdő vette körül, mindössze a megye déli részén voltak olyan falvak, melyektől az erdőövezet 10 kilométernél messzebb húzódott. Borsodban a Bükkben és ettől északra hasonló a helyzet, az 8. SZABÓ István 1969. 54. 9. GYÔRFFY György 1963. 71. 10. BALASSA Iván 1964. 173-173. 11. H. TAKÁCS Marianna 1970. 29. 12. SZABÓ István 1969. 36. 13. H. TAKÁCS Marianna 1970. 29-30. 14. SZABÓ János Győző 1974. 42. 15. SZABÓ István 1969. 37. XV. századi boronafalas épület rekonstrukciója, Csorba (Strba-Hrachovisko, Liptóm.)
