Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
Az eredetileg pitvarból nyíló istállójú pásztorház Filkeházán (Abaújm.) szólva - a munka jellegéből adódóan - nem említ további konkrét adatokat, csak azt, hogy ezen kívül az emlékezet szerint az első világháború előtt Füzérkajatán 5-6 hasonló épületet lehetett találni. Magam Füzéren, Nyíriben, Füzérradványon gyűjtöttem emléküket, Filkeházán is rábukkantam még egy továbbira. Kishután 1965-ben még állt egy pitvaron át megközelíthető istállójú ház 116 . Az adatok arról is tanúskodnak, hogy az istálló megközelítésének ezt a módját gyakran ideiglenesnek, nem jellemzőnek tartják. Ebben az adatközlők szemléletét adják vissza a kutatók. Gyakran tapasztaltam, hogy ezeket az épületeket lényegében szégyellték, és szívesebben és hamarabb emlékeztek arra, hogy a szomszédos faluban volt ilyen ház, mint arra, hogy ez saját településükön is előfordult. Az azonban egyértelmű, hogy a Felföldön meglehetősen széles földrajzi körben bukkannak föl a pitvaron át megközelíthető istállójú lakóházak, s ezért a térség lakóházfejlődésénél nem lehet őket számításon kívül hagyni. A lakóházaknak ez az alaprajzi variációja csak jelenkori gyűjtésekkel mutatható ki, a történeti források szinte soha sem szolgáltatnak olyan adatokat, amelyekből megállapítható lenne, hogy honnan nyílik az istálló ajtaja. Ezért csak feltételezhető, hogy a korábban említett, szoba-pitvaristálló elrendezésű építmények egy részénél ezt az alaprajzi variációt is számításba kell vennünk. A néprajzi forrásokban is csak szórványosan bukkanhatunk adatokra, ennek valószínűleg az a magyarázata - a korábban említett mellett -, hogy a pitvarból nyíló istállóajtó abban az időben lehetett gyakoribb, mikor a pitvarnak még csak közlekedő/tárolótér funkciója volt, és nem jelentek meg benne a különféle tüzelőberendezések. Ennyiben igaz a minősítés, mely szerint ez az elrendezés „nem lehetett általános", mert a néprajzi gyűjtők már szinte kizárólag egy olyan állapotot találtak, mikor a lakóépület bejárati helyiségében tüzelőberendezések voltak. A szoba-pitvar-pitvarból nyíló istálló alaprajzi elrendezés a Szudéta-vidéken, Cseh- és Morvaországon át 117 a Kárpátok északi vonulatáig 118 , sőt a Kárpátoktól északra eső lengyel területeken is 119 kimutatható. Ez az úgynevezett lakóistállós ház 120 , melyet Csehországban, a Szudéta-vidéken, Morva-földön német eredetűnek tartanak és elterjedésüket a német telepesek megjelenéséhez kötik 121 . Pitvarból nyíló istállóajtajú háromhelyiséges ház, Filkeháza (Abaújm.) 116. VOHRADNYIK Géza 1971. 163. 117. PRAZÁK, Vilém 1960. 294. kk. 118. Árva: CAPLOVIC", Pavol 1977. 28., 35.; Liptó: FOLTYN, Ladislav 1960. 22.; Sáros: Vágpetri (Petrova) - épület a Múzeum ludovej arhitektúry Bardejovské kúpele-ben (Bártfafürdő), stb. 119. Pl. CZAJKOWSKI, Jerzy 1977. 77., 78.; CZAJKOWSKI, Jerzy 1969. 88., IV. térkép; stb. 120. SCHIER, Bruno 1932. 159. kk., 175. 1. alaprajz 121. PRAZÁK, Vilém 1960. 285-297.
