Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Kalitka Borsodban Finkén, Borsodszirákon és Boldván GUNDA Béla a boronafal kalitka megnevezését gyűjtötte

44

. Ez is egy olyan terminus, mely nagyobb elterjedésű lehetett, mert például Perkupán, Martonyiban, Szögligeten a technikailag azonos megoldású kutakat kalitkás-, kalickásmk nevezik. DÁM László szerint a Zempléni-hegységben is ismert a kalickás fal'megnevezés, igaz, a ravatosfakaX párhuzamosan

45

. Bizonytalanul értelmezhető GÖNYEY Sándor diósjenői adata, mely szerint ott a házakat régen kalitkára építették, és analógiaként a kutak, hidasólak technikai megoldását említi

46

. Ez egyaránt megengedi, hogy boronavagy zsilipéit falra gondoljunk. Rovat, ravat A már említett rovatos megnevezés sem problémamentes. Gömör ben a rovásos, ravásos fal egyértelműen zsilipéit

47

, ugyanúgy, mint Szuhafőn

48

. Az abaúji Hegyközben a falat ravatra csinálják, a falat alkotó gerenda pedig ravat. A részletes vizsgálatok, elsősorban az épületek bontásakor szerzett tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a terminust nem tarthatjuk egyértelműen a boronafal megnevezésének. Nyíriben azt figyeltem meg, hogy a természetes állapotban meghagyott, gyakran hántolatlan gerendák, a ravások a sarkokon szabályszerű keresztfejes illesztésűek, ugyanakkor az egy-egy helyiségre eső falszakasz közepén a talpgerenda és a koszorú közötti függőleges oszlopba zsilipeltek voltak. A megoldást egyértelműen a gyengeminőségű, rövid, lombos faanyag tette szükségessé. Mivel a Felföld magyar boronaházai szinte kizárólag tapasztottak, nehéz eldönteni, hogy a ma már csak fényképeken, vagy nagyon vázlatos felméréseken megörökített épületeknél milyen mértékben alkalmazták a Nyíriben tapasztalt megoldást. Az ugyancsak hegyközi Vilyvitányban egy épület roncsáról - esetleg bontásáról - készített fényképfelvételen jól felismerhető ez a kombináció

50

. Filkeházán három boronafalú épületet is tanulmányozhattam, ezek „klasszikus" borona-technikájúak voltak. A vizsgált terület másik szélén, a Nógrád megyei Márianosztrán bontásból hasonló tapasztalatokat szerezhettünk

51

. Itt nyugaton már a XVII. századból van adatunk a megnevezésre: „...Szép rovással kerített kertemet, majd féligh elhordták..."

52

. Az, hogy az adatok kerítésekre vonatkoznak, valószínűvé teszi, hogy ez esetben nem borona, hanem zsilipéit megoldásról lehet szó. 44. GUNDA Béla 1934. 3. 45. DÁM László 1981. 77. 46. GÖNYEY Sándor 1937. 293. 47. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 19. 48. CSERI Miklós 1981. 53. 49. Saját gyűjtés, ld. továbbá Filkeházáról PETERCSAK Tivadar 1973. 376. 50. OMF Falukutatás 51. A bontásra a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepítés miatt került sor, az épületet FLÓRIÁN Mária választotta ki, a bontást CSERI Miklós vezette 52. Fülek, 1663., további ugyaninnen származó adatok: kertemnek rovássát...", „Szőlőmnek Rovással való kerítését...

1

' ZÓLYOMI József 1987. 502-503.