Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Többlakásos lakóház, Baskó (Abaújm.) közösségek , melyet még a Bódvától keletre, Martonyiban is megfigyelhettem. A felsoroltak arra vallanak, hogy a nagycsaládi együttéléssel ezen a vidéken is számolni kell, és az alaprajz fejlődése rokonítható az innen nyugatabbra eső területekkel. A Hernád völgyéről, ennek nyugati és keleti peremterületeiről VAJKAI Aurél azt írta: „A házak beosztása jelenleg az általános szoba-pitvar-kamra-istálló beosztás, ettől eltérő, vagy régebbi alakot nem találtam"

266

. Hasonló a helyzet a Zempléni-hegységben is, bár itt újabban előfordul, hogy az istálló önálló épület, mely az udvar házzal átellenes oldalán kap helyet. SELMECZI KOVÁCS Attila ezt a lakóház további helyiségekkel való bővítésével, illetve a beltelek osztásával hozza összefüggésbe

267

. Az abaúji Hegyközben hasonló tapasztalatokat szerezhetünk, ahol a XVII. századra egy gazdasági fellendülés következett be és ezzel párhuzamosan minden faluban kimutatható a nagycsaládi rendszer. Nyíriben 1654-ben volt egy olyan család is, melyben feltételezhetően 28 személy élt együtt

268

, ez természetesen egyedülállóan magas szám. A század végére a Hegyköz egyre nagyobb mértékben elnépte265. SELMECZI KOVACS Attila 1976. 136-137. 266. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 266. 267. SELMECZI KOVACS Attila 1981. 95. 268. BALASSA Iván 1964. 13-14.