Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
mintafeldolgozása tanúsítja, hogy a Felföldön a különálló kamrák széles körű használatával kell számolnunk. A szlovákiai elterjedésnél azonban meg kell jegyezni, hogy egy déli és egy északi sáv ismerhető fel a térképlapon. A magyarországi adatok folytatásában Lévától (Levice) északra a Garam mentén Csejkőn (Cajkov), keletre vele egy magasságban, de már Hontban, a Szikenice patak menti Almáson (Jablonovce), Hont legészakibb részén Bélabányán (Banská Belá), majd Ipolyságtól (Sahy) északra Litaván (Litava), Szelényen (Sel'any) és Felsőrakoncán (Horné Rykyncice), Gömör-Kishontban pedig a Rima és a Balog völgyében Tajtiban (Tachty), Dúsán (Dúzava), Karaszkón (Kraskovo) és Baradnón (Brádno) mutathatók ki az ilyen kamrák . A Hontból származó adatok még kiegészíthető k, Széna váron (Senohrad) és Dacsólámon (Dacov Lom) is álltak az udvarokon ezek az építmények. Az utóbbiakkal kapcsolatosan BOTÍK, Jánnak az a véleménye, hogy a XIX. század elején a nagygazdáknál honosodtak meg '. A magyarországi jelenkori elterjedést feldogozva FÜZES Endre úgy véli, hogy a viszonylag szűk előfordulási területén elsősorban a nagygazdáknál található meg ez a XIX. század második felében elterjedő építmény 176 . ZÓLYOMI József XVIII. századi adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a különálló kamrák Nógrádban már a század első felében is megvoltak. Az azonban kétségtelen, hogy elsősorban a nagygazdák használták ezeket az építményeket, és alapvető funkciójuk a tárolás volt. Hogy mely kortól számolhatunk az ilyen kamrák megjelenésével, egyelőre bizonytalan, a XIV-XV. századból Helembán (Chl'aba) olyan földbemélyített épületmaradványok kerültek napvilágra, melyek nemcsak a borospinceként értelmezés lehetőségét engedik meg 177 , hanem azt is, hogy ezek alápincézett kamrák is lehettek. így nyilatkozik HABOVSTIAK, Alojz is 178 , nála a kamrák datálása kitolódik a XVI. századig. Meg kell jegyezni, hogy a feltárók képaláírásaikban szintén alápincézett kamrákról szólnak . Helembán nem sikerült pontosan megállapítani az egykorú, egy gazdasághoz tartozó épületeket, de az ásatási helyszínrajz megengedi, hogy például az L alaprajzú, feltehetőleg a XVI. század első felében épült háromhelyiséges lakóházhoz 180 tartozik a 69. számú, alápincézett kamra 181 . Különálló kamra, természetes palával fedve, Nagyvisnyó (Borsod m.) 174. EAS mintafeldolgozás IX. 26. térkép 175. BOTIK, Ján 1988. 315., 324., 323-324. 176. FÜZES Endre 1984. 190. 177. HANULIAK, Milan-ZABOJNÍK, Jozef 1982. 51. 178. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 106.kk. 179. Ld. HANULIAK, Milan—ZABOJNÍK, Jozef 1982. 55. 6-9. kép. 180. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 91-92. 181. Az ásatási helyszínrajzot ld. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 277.
