Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Kéthelyiséges, szoba-pitvar elrendezésű lakóház, Turjamezó (Túrja Poljana - Ungm.) irányát. Végezetül, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Nógrád megyei adatok egy része, éppen azok melyek nagyobb számban említenek szoba-kamra elrendezésű épületeket (Kalló, Kisoroszi), a megye déli részéről származnak, ahol a korábban említettek mellett az sem tekinthető kizártnak, hogy itt a fejlődést már egy más belső struktúrájú építmény befolyásolhatta. Gondolok itt arra, hogy az Alföldön feltételezhető, az osztatlan funkciójú egyhelyiséges objektumhoz először egy kamra csatlakozott

9

, bár vannak időrendi nehézségek, hiszen az Alföldön ilyen lakóházak már a XII-XIV. században valószínűsíthetők. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a Kárpát-medence északkeleti térségében nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy szoba-kamra alaprajzi elrendezésű objektumok is voltak, ezek azonban nem illeszkedtek be a fejlődés fő irányába, mindössze a továbbiakban fejlődésképtelen variációknak tekinthetjük őket. A lakóház többhelyiségessé válásának első lépcsőfoka a Felföldön tehát az volt, mikor az egyetlen helyiségből álló objektum a rövidebbik oldaláról nyíló bejárata előtt egy újabb helyiséggel bővült, a pitvarral Ennek a második helyiségnek nemcsak az volt a szerepe, hogy a lakóhelyiség ajtaját védje, hanem tárolásra is használták

100

. Arra, hogy ez a fejlődési szakasz mikorra tehető, semmi közvetlen adatunk sincs. A Kárpát-medence más részein a lakóépület többhelyiségessé válása a XII-XIII. századtól mutatható ki

101

. A XV. századtól azután nagyszámban kerülnek elő a régészeti feltárásokon a két- sőt, háromhelyiséges lakóobjektumok 99. Ld. BALASSA M. Iván 1989a. 124-125. 100. BAKÓ Ferenc 1973-74. 277. is úgy véli, hogy a pitvar inkább kamra funkciót töltött be, és ez lehet annak a magyarázata, hogy egyes források kamraVtrA írják le. 101. BALASSA M. Iván 1985a. 52. kk., 73. kk.