Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ELŐZMÉNYEK

tüzelőberendezéssel ellátott helyisége, míg máshol a viszonylag, vagy a teljesen füsttelenített lakótér ettől eltérően alakult ki

76

. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a másféle belső elrendezésű lakóobjektumok ne lettek volna jelen ebben a térségben is az egész áttekintett korszakban. A településszintű feltárásokon, pl. Kernenden éppúgy, mint Visegrádon a kétféle belső diszpozíciójú házak egymás mellett lelhetők föl. Hosszú sorát lehetne idézni az olyan leleteknek, leletegyütteseknek is, ahol csak a hosszúoldalon nyíló bejáratú, a bejárattal szemben elhelyezkedő kemencés objektumok kerültek napvilágra, mint például délen Veresegyház-I77 78 79 vacson a X-XLII. , Sarud-Bábon a XII. , Sály-Latoron a X. századból és sorolhatnánk tovább a példákat északabbról is, a szlovák régészek által végzett feltárásokról

80

. Megítélésem szerint ezek az objektumok egy korábbi fejlődési fázist képviselnek, illetve egy olyant, mely a Kárpát-medence északi, északkeleti térségében nem talált folytatásra. A továbblépés nem innen, hanem - szemben a Nagy Magyar Alfölddel - a rövid, az oromzat felől nyíló bejáratú, a bejárat mellett elhelyezkedő kemencével bíró objektumokból történt. 76. 1x1. az Alföldön pl. BALASSA M. Iván 1989a. 122. kk. 77. MESTERHÁZY Károly 1983. 133. kk. 78. SZABÓ János Győző 1975. 26. 79. MESTERHÁZY Károly 1984. 182. 80. Ld. HABOVSTIAK, Alojz 1985. bőséges adattárát