Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A Felföld keleti része A Felföld keleti felében a váltás másként zajlott le. Itt első lépésként a kemencét úgy helyezték át a pitvarba, hogy szája továbbra is a lakóhelyiségbe nézett és felette megmaradt a kabola. A folyamat egyes fázisai jól dokumentálhatók, Erdőhorvátiban egy épület bontásakor például azt tapasztaltam, hogy a kemencét részben már beépítették a falba, de jelentős része még a szobában volt 304 . Pusztafaluban - mint ezt egy fényképfelvétel tanúsítja - olyan megoldással éltek, hogy a kemencét félig már a konyhába építették 305 . Már megtévesztőbb, mikor a kemence teljes egészében a pitvarban, illetve a falban van, és csak a kabola marad bennt a lakóhelyiségben, mint erre Pusztafaluból 306 , de Perkupáról is ismerünk példákat 307 . A vázlatos ismertetés is bizonyítja, hogy ez egy általános folyamat része, nem pedig egyedi megoldások, mint ahogyan azt DÁM László egy erdőhorváti eset alapján véli . Az utolsónak említett megoldás némileg megtévesztő, ugyanis úgy néz ki, mint egy kandalló, s nem mindig tűnik fel a lényegi különbség, hogy a kemence szája ide nyílik. Az alakulás ilyetén menete mindenképpen a belső füstelvezetés komoly hagyományára utal, de az sem hanyagolható el, hogy alkalmazásához szükség volt a faltechnikák terén is egy váltásra, hiszen a kemence ilyen elhelyezése biztonságosan csak a kő, vagy föld alapanyagú falaknál képzelhető el. A következő lépésként a kemence itt is teljesen eltűnik a lakóhelyiségből, de gyakran bent marad a mellé épített takaréktűzhely 309 . Ez nemcsak elméleti fejlődésmenet, hanem gyakran konkrét esetekben is így történt, mint erre az abaúji Hegyközben több adatot is gyűjthettem. A Sajó és Bódva mentén egy, a Hevesben tapasztaltakhoz hasonló jelenség is feltűnik: a lapos kemence bent marad a szobában, de tüzelőnyílását a pitvar felé építik, a kabola az új elhelyezkedés mellett is megmarad, immáron a konyhában 310 . A jelenségre valószínű az a magyarázat, hogy a kétféle belső füstelvezetési mód között korábban itt húzódott a határ, ennek következtében akkor és ez esetben is keverékformák jöttek létre. Kemence a pitvarban, Filkeháza (Abaújm.) szegletén takaréktűzhely, 304. Erdőhorváti, Kassai u. 93/a., épült 1858-ban 305. GÖNYEY Sándor felvétele - Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára F. 82.740, F. 82.739. 306. GÖNYEY Sándor felvétele - Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára F. 82.738., F. 82.739. 307. GUNDA Béla 1934. 10., 11. 308. DÁM László 1981. 71. 309. GUNDA Béla 1934. 10. is felhívja erre a folyamatra a figyelmet 310. GUNDA Béla 1934. 8.
