Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A belülfűtős, belső füstelvezetéses kemencék megszűnése A lakóhelyiség füsttelenítését a belső füstelvezetés csak részben oldotta meg, ezért ezeket a szobákat mint ahogyan ezt a szlovák szakirodalom teszi - félfüstös házaknak is nevezhetjük. A füstelvezetés csak akkor lesz tökéletes, amikor a lakóhelyiség zárt tüzelőjét a másik helyiségből, a pitvarból kezdik fűteni, vagy ha a kemencét valami más tüzelőberendezés váltja fel. A Felföld magyar lakossága körében az átalakulás nemcsak időben mutat eltéréseket, hanem abban is, hogy mindez belső fejlődés útján, vagy külső hatásra történt. Az alföldi tüzelőrendszer terjedése Az Északi-Hegyvidék déli peremterületén a lakóhelyiség füsttelenné válása külső hatásnak köszönhető. Ennek a folyamatnak eredményeként a szobákban lévő kemencéket egy másfajta váltja fel, a bejárati helyiség a padkák megjelenésével valóban konyhává válik. A változás jellegzetessége, hogy egy teljes tüzelőrendszer terjed. Jól látható ez azon a térképen, mely a Felföldön az 1875-ig épült lakóházak tüzelőberendezéseit dolgozza fel: a szobák boglyakemencéje ugyanott és ugyanakkor tűnik föl, mint a konyhabéli padka, padkák. Ebben az időben az alföldi tüzelőrendszer Nógrád megye déli részén, a Mátra-Bükk gerincétől a síkság felé húzódó területeken, Abaúj és Zemplén legdélibb vidékein mutatható ki. A következő negyedszázadban az új tüzelőberendezés északabbra nyomul, feltűnik Nógrád közepén, a "Mátra és a Bükk északi lejtőin, a Sajó és a Hernád között Miskolc felett, és a Zempléni-hegyvidék déli részén is. Az 1875-1900 körül tüzelőberendezés rendszert váltott vidékeken lényegében csak egy olyan elem maradt, mely arra utal, hogy itt egykor másfajta tüzelő volt. Ez a féloldalas szabadkémény, melynek ilyen értelmezési lehetőségére BAKÓ Ferenc is utalt 292 . Az alföldi lakóházak szabadkéménye - mint ez közismert - a pitvar teljes hátulsó részét beborítja. Ez minden bizonnyal annak (is) köszönhető, hogy ebben a helyiségben, a közepén is, tüzelőberendezés volt. A féloldalas szabadkémény ezzel szemben arra utal, hogy a helyiségben korábban nem volt tüzelő szerkezet, a kémény a későbbiekben is csak az ide kifordított kemence, és a szája előtt húzódó padkán rakott tűz füstjét vezette el. A féloldalas szabadkémény azonban csak a Felföld nyugati felén fordul elő, ez is arra vall, hogy a nyugati és a keleti fészek kéményeinek megjelenésében eltérések tapasztalhatók. Természetesen, mint minden ilyen változás, ez sem érvényesül tiszta formában. Történtek kísérletek az alföldi boglyakemence és a belső füstelvezető „összeházasítására". Ilyennek ítélem meg azt a kemencét, 292. BAKÓ Ferenc 1973-74. 257., részletesen ld. BALASSA M. Iván 1980. 133.
