Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

0 50 100 150 cm Belülfűtős, ferde füstelvezetéses kemence, Hajagos (Klokocov, Ungm.) raszt kemence" került összeírásra, mindezek - valószínű a csak hamut rejtő középső helyiség - felett „Egy hoszú kőkemény áll fenn benne két 230 gerendákon" . 1741-ben Sárospatakon Lévai Mihály - aki nem volt nemesember - az „ágasokra paticcsal" épített házában „Belül füjtő és sütő kályhás kemencéjével" tüzelőt késztíttetett

231

. A korábban már idézett felsővadnai adat is egy ilyen belülfűtős, belső füstelvezetése tüzelőberendezésre vonatkozhat. Megítélésem szerint a Felföld északFerde füstelvezetéses belülfűtős kemence, Meszes (Borsodm.) keleti részén egy nemesi-városi füstelvezetési mód honosodott meg. Már a kezdeti időktől számolni kell azzal, hogy ezek nemcsak az említett körben, hanem a jobbágyság 232 felső rétegénél is kályhacsempéből készülhettek. Ez a megoldás később sem szorult ki, a Bodrogközben , 233 az abaúji Hegyközben még a közelmúltban is emlékeztek arra, hogy a kabola kályha\>ó\ készült. 230. B. NAGY Margit 1972. 182-183. 231. ROMÁN János 1965. 65. 232. Semjén-GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 13. - 5.ábra 233. Ld. GÖNYEY Sándor fényképfelvételeit a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában: Pusztafalu - 82.730, 82.733., 82.738., 82.739., 82.740., Füzér-55.309., 55.310.