Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

vesalján és az Aggteleki-karszton 203 egyaránt ismert volt . Mégis úgy tűnik, hogy a függőleges és ferde irányulású belső füstelvezető közötti határ Gömörben húzódik. így érthető, hogy ISTVÁNFFY Gyula a ferde füstelvezetőjű kemence rajzát is közölte, hiszen - mint láthattuk gyűjtött a Sajó mellett. PÁPAI Károly útjai során Dédesen is járt, ez a település, úgy tűnik, már a határterületbe esik. A két elterjedés közötti határon tapasztalható átmeneti jelenségekkel GUNDA Béla olyan adatai is megmagyarázhatók, mint például a Tornakápolnáról közölt rajz, melyen a függőleges füstelvezetőt a padláson lévő fekvőkéménnyel csatlakoztatták be a kéménybe - s amely megoldás közrejátszhatott fejlődési elképzelésének kialakításában" . A füstelvezető kétféle irányulása nemcsak a bemutatott, magyarok lakta vidéken, hanem innen északra is elválik egymástól. Kelet-Szlovákia keleti területein csak a ferde füstelvezető fordul elő, nem beszélve itt most a kései fejlemény cugovij peaől, ahol a füstöt a kemenceszájtól közvetlenül a kemence falán keresztül az ún. civka segítségével a pitvarba kivezetik

205

. Ez a megoldás az Ondavától keletre lévő ruszin falvakban fordul elő. A ferde füstelvezető legnyugatabbra Sárosban Végpetrin (Petrová) és Felső fricskán (Fricka)

206

, Tapolytarnón (Tarnov)

207

, HervarTapasztott fa tüzelőpadkájú belülfűtős kemence, Turjamező (Túrja Polena - Ungm.) Ferde füstelvezetőjű kemence takaréktúzhellyel, Hervartó (Hervartov Sáros m.) 203. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 82. 204. GUNDA Béla 1934. 5. - 6. ábra 205. SOPOLIGA, Miroslav 1982. 333. 206. A bártfai (Bardejov) Múzeum ludovej architektury építményei - KOVAL, A. és K.LIMEK, M. felmérései, 1965. 207. MENCL, Václav 1980. 344. - 815. ábra