Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Asszonyok ismét ki mentek az kiírton.."" 9 . Az adatot többen mint a kürtös kemence bizonyítékát idézték 120 , magam is elfogadtam ezt 121 . Pedig ez a legény, mint a vallomás más részéből kiderül, máskor az istállóban aludt, így nem lehetetlen, hogy ez alkalommal sem a A&ban (azaz szobában), hanem csak a 122 pitvarban húzta meg magát, hisz a pitvarban alvás nem ritka dolog akkor ezen a vidéken . A gyerekek csak „hallották" a zajt, tehát lehettek éppen más helyiségben is. így tehát ez a kürtő akár kémény is lehetett... Ebből is kiviláglott, hogy a történeti adatok nem mindig teljesen egyértelműek a kürtőt illetően. Egy abasári, 1743-as említés „kürtös kemencé"-ről szól 123 , a korábban Felsővadnáról, 1722-ből idézett adat esetén sincs okunk kételkedni, hogy a belülfűtős kemence füstelvezetőjéről esik szó 124 . Sajókeresztúron (Bethlenkeresztúr, Szolnok-Doboka m. ) 1648-ban: „...ezen udvarháznak vagyon egy kőkeménye... az kemencék kürtöse szolgál..." 125 . Ez éppen lehet egy belülfűtős kemence füstelvezetője, de a tüzelőberendezés és a kemence közötti összekötődarab is. Kolozsváron 1583-ban a kürtő egyértelműen kémény 126 A keleti magyar nyelvterületen később sem jelent belső füstelvezetőt, mindössze azt a kis 127 csődarabot nevezik így, mely a kandalló-szerű füstfogóból a Szilágyságban , vagy a tényleges kandallók128 ból a Székelyföldön a füstöt elvezeti. A kürtő anyó neve minden jel szerint a szláv baba fordítása, a cseresznyeg - BAKÓ Ferenc is utal rá - a szikrafogó-kőről történt névátvitel. Síp A füstelvezető szerkezetet, vagy legalábbis egy részét, esetenként sípnak nevezik. ISTVÁNFFY Gyulánál ez a terminus mint a ferde irányulású füstfogó neve szerepel 130 . A síp, sipka PÁPAI Károlynál szintén egy ilyen szerkezethez kapcsolódik, de ő úgy tudja, hogy csak a kemence feletti füstelvezető-szakaszt nevezik így 131 . A Bódva völgyében a síp a teljes - egyébként itt is ferde irányulású - füstelvezető neve 132 . Úgy tűnik, hogy ez a terminus csak szűk körben ismert, a két korábbi gyűjtő legkeletibb kutatópontjai nem estek messze a ViSKl Károly által bejárt vidéktől. 119. SCHRAM Ferenc 1982 1983. I. 139., kiemelés tőlem 120. Ld. KóTHY Judit 1971. 98. 121. BALASSA M. Iván 1988b 256. 122. BALASSA M. Iván 1989b 75. 123. BAKÓ Ferenc 1973-74. 247. 124. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 125. B. NAGY Margit 1973. 92. 126. BARABÁS Jenő 1970. 283. 127. Kós Károly 1974. 32. 128. Pl. VISKI Károly 1911. 117. 129. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 130. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 6. 131. PÁPAI Károly 1893. 23. 132. VISKI Károly 1933. 21.
