Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Tőc, tőcik A Felföld keleti felében a szobában a kemence szája előtt, vagy a kemence mellett, esetleg a konyhában a kemence szája előtti padkákat tőca&, tőciknek, kociknak nevezték. Keleten a tőc terjedt el , ettől délre 32 és északra, nyugatra a tődlC. A tőc, tőcik a padhoz hasonlóan nemcsak a tüzelőberendezés részét - alapépítményét - jelenti. Változatosjelentéstartalmában helyet kap az 'ablakpárkány', 'ablakpolc', 'keretdeszka az ablak alja alatt ', a 'falra erősített és valami tartására szolgáló polc' 34 , valamint a tőcik, tőcike lehet 'ház előtti tégla- vályogföld-, sár-, gyep-pad' . A tőc, tőcik a tő továbbképzett származéka, és úgy tűnik, hogy az alapszó eredeti jelentése 36 némileg megőrződött egy 'fából készült' mögöttes jelentésben. E mellett szól, hogy a ház előtt ülőhelyül szolgáló 37 alkalmatosság nemcsak a felsorolt anyagokból készülhetett, hanem a vizsgált, fában gazdag területen lehetett fatörzs is. Nem beszélve arról, hogy a borona- és a talpas-vázas házak nemegyszer tekintélyes méretű talpgerendái előzményei lehettek a falak tövében húzódó padkáknak. Kocik, kucik A Felföldön a kemence alapépítményének, így a körülötte lévő padkáknak a másik, nagy elterjedtségű neve a kocik A szó a magyar nyelvben keletszlovák eredetű, a Magyar Nyelv Történeti-etimológiai Szótára a 'kis sarok, zug, szeglet' jelentésű kucikboi eredezteti 38 . Nehézséget okoz azonban az, hogy a területen hagyományos kemencék mögött csak ritkán van a köznyelvi sut értelmű kisebb zug, szeglet, ezek ugyanis többnyire hozzáépülnek a két határoló falhoz. így valószínűbbnek tartom, hogy eredeztetése a 'tűzhely' (ohniskő) jelentésű kufoiA jobban megmagyarázható 40 . Az átvétel már valószínű a kucik, kocik alakban történhetett 41 , és nem elképzelhetetlen, hogy a tőc-tőcik alakváltozatok kialakulására is hatott, bár ez fordítva is történhetett. 31. Beregrákosés Munkács vidéke - MTSz II. 774., Cigánd - GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 7., Dámóc-SISKA Józsefl987. 129., MNA 240. (bár nem különbözteti meg a töcöt és a tőc/keí): Pányok, Zsurk, Nyírlövő, Beregrákos (Rákosin), Dercén (Drisina), Rohod, Visk (Vyskovo) 32. Szatmár megye, Zilah vidéke - MTSz II. 774.; Anarcs 33. Hernád völgye - VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 269., Onga, Hernádkak; Bódva völgye (Ládbesenyő)- GUNDA Béla 1934. 6. 34. Beregszász vidéke - MTSz II. 774. 35. Sirok, Apátfalva - MTSz II. 774.; Mezőkövesd; Kacs - LAJOS Árpád 1969. 344.; Sajószentpéter, Sajó melléke, Alsó-Zemplén, Zemplén - MTSz II. 774.; Alsódobsza - VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 267.; Kassa vidéke, Hegyalja, Bodrogköz-MTSz II. 774. 36. TESZ III. 954-955. 37. BÁTKY Zsigmond 1936. 101. szerint a tőc előbb ülőhely volt, és csak ezt követően a tüzelőberendezés része 38. TESZ II. 652. 39. MJARTAN Ján 1975. 922. 40. BÁTKY Zsigmond 1934. 54-55. a megnevezést a belülfűtős kemencével együtt szlovák eredetűnek tartja 41. A szlovák lakosságú Répáshután a padkát kut, kut'iknak nevezik - BAKÓ Ferenc 1984a 113.
